Phoebe Rowan
- Jól van, Phoebe már nincs sok hátra!- bíztat Amanda a nővér.
Amandával jól kijövünk, ahhoz képest, hogy nem vagyunk egykorúak. Ma már el kell kezdenem egy kicsit sétálni, és megbeszéltük Amandával, hogy lifttel lemegyünk a büfébe.
- Ott vagyunk már?- kérdeztem.
- Mindjárt, ott vagyunk.- simította meg a karom.- Mondtam, hogy jó lett volna, egy járókeret, de te azt mondtad, hogy nem, mert azt az idősek használják.- morgott Amanda, és egy kicsit nevettem rajta.- Ez nem vicces!- bökte meg a vállam.
- De, egy kicsit az!-mosolygok rá.
- Na, gyere egy kicsit ülj ide le!- bökött egy székre.
- Köszi!- mosolygok rá.
- Mit szeretnél a büféből?- kérdezi.
- Valami csokit kérlek!- nézek rá bociszemekkel.
- Rendben, egy kicsit!- mutatja fel a mutatóujját.
- Oké!- mutatom fel én is.
- Akkor, mindjárt jövök!- indul el.
Ameddig várok rá, elővettem a telefonom, és megnyitottam az üzeneteke, hogy nem- e jött valami üzenet, de nem. Belépek a Christian-nel való beszélgetésbe, de aztán gyorsan kilépek belőle. Gyereksírás csapja meg a fülemet. Oldalra pillantok, és megpillantom Aaron-t. Erre néz, és abbahagyja a sírást, majd felém mutat.
- Phoebe?- néz felém Ben is.
- Szia!- intek neki.
Feláll a székből, majd felém jönnek. Aaron át akar jönni, az én kezembe.
- Gyere, kicsim!- nyújtom felé a kezem.
- Az orvosok megengedték?- kérdezi aggódva Ben.
- Amiről, nem tudnak, arról nem is kell nekik! Na, de kérem szépen!- nyújtom a kezem.
- Rendben!- adja oda nekem Aaron-t, aki egyből hozzám bújik.
- Szia! Már nagyon hiányoztál, nekem is!- ölelem szorosabban, a fájdalom ellenére, ami a hasamban van.
-Végeztem Ben, mehetünk haza!- hallom meg Christian hangját.- Phoebe?!- lepődik meg.
- Szia Christian!- köszönök, helyette is.
- Azt, hiszem magatokra hagyunk titeket.- veszi ki a kezemből Aaron-t Ben.
- Hogy vagy?- ül le mellém, Ben helyére.
- Megvagyok, köszi!- mosolygok rá, és a szemem levándorol a kezére, ami bevan kötve. Kikerekedett szemekkel nézek rá.- Mit, csináltál?!- teszem rá a kezem.
- El estem.- mondja, de látszik rajta, hogy hazudik.
- Ugye, tudod, hogy ezt nem veszem be.- nézek rá komolyan.- Szóval?- vonom fel a szemöldököm.
- Bele vertem a falba.- hajtja le a fejét.
- Miért?- emelem fel a fejét, hogy a szemembe nézzen.
- Nem, vagyok benne a csapatba, és ideges voltam ezért.- áll fel, és kezd el járkálni fel alá.
- Christian, nagyobb baj is lehetett volna- állok fel, de egyszerre vissza is ülök a hirtelen fájdalomtól.
- Phoebe!- kap utánam Christian.
- Jól vagyok!- nyugtatom.
- Nem, nem vagy jól! Hol fáj?- kérdezi aggódva.
- Ahol van a sebem.- mutatok a pontra.
- Hogy tudnék segíteni?- néz a szemembe, és könnyekkel teli szemekkel.
- Maradj itt, kérlek!- ölelem meg
- Itt maradok, ha kell örökre!- emel fel, és indul el velem a szobámba.
Tiktok: csakegywattpadiro
Instagram: egywattpadiro
ESTÁS LEYENDO
Where's my love? Christian Pulisic ff. /Befejezett
RomanceEgy apuka, aki elvesztette feleségét, és egy lány aki egy toxic kapcsolatból lépett ki éppen. Vajon-e két ember szíve újra rá tud találni a szerelemre? Vajon újra tudnak szerelmesek lenni? Minden, ami ebben a történetben elhangzik csakis a saját ag...