Bocs, hogy szeretlek! [Suga ff.] SZÜNETEL!

4/2

Gyorsan felöltöztem, és már rohantam is a parkba. Hamar odaértem és megpillantottam Hobit. Odaszaladtam és leültem mellé. 

- Szia!                                                                                                                                   - Oh, szia Yuura! Észre sem vettelek!                                                                               - Minden rendben? - kérdeztem Hobi aggodalmas arcát látva. Soha nem szokott szomorú lenni. Mindig  fülig ér a szája. Olyan ő, mint egy nagyra nőtt gyerek.                                                                                                                                  - Na mesélj! Mi történt?                                                                                                     - Te hogy mondanád el egy lánynak, hogy tetszik, vagy hogy szerelmes vagy belé? - nagyon meglepődtem kérdésén.                                                                           Igazából nem tudom.. Talán csak úgy, kerek-perec  kimondanám.  - persze ez nem igaz, mert mondjuk Yoonginak nem mondanám el csak úgy, hogy "Hé Yoongi! Szerelmes vagyok beléd!". Nem lenne hozzá bátorságom. De valamikor úgy is el kell mondjam, mert előbb vagy utóbb (remélem inkább utóbb) kitudódik.                                                     

- Értem. Meghívhatlak egy kávéra?          - Persze. - mondtam mire felállt a padról és felsegített. Egyébként nem kávét szoktunk inni, hanem kakaót. Mint

Kézenfogva mentünk hazafelé. Szerintem mindenki hülyének nézett, mikor bementünk a játszótérre és felmásztunk a mászókára. Aztán ezt még 5ször megismételtük. Sőt le is csúsztunk egy csúszdán.

                              ***

Másnap első órán (ami egyébként nem tudom mi volt, csak annyit tudok, hogy nem tanultam rá), nagyon izgultam. A tanárunk rendszeresen azt játsza, hogy csak úgy random irat egy dogát, mondjuk az óra közepén amikor nem számítasz rá. Én meg nem tanultam.
Próbáltam figyelni, de sehogy sem sikerült. Annyira izgultam, hogy tépkedni kezdtem a füzetem lapjait. Aztán a tollammal ütögettem a füzetem. Hobi is észre vette mennyire feszült vagyok.
Pár perce ütögettem már a tollammal a füzetem lapjait, mikor Hobi hirtelen megfogta a kezem és összekulcsolta ujjainkat. Így ültünk tovább a honnan tudjam milyen óra végéig.
(Eyébként tudom hogy írtam azt hogy már nem járnak suliba.Na azt elírtam , mert még járnak suliba.)

Hát nem is tudom, kezdek belehabarodni ebbe a srácba IS...

Sziasztok! Tudom nem valami jó eddig a könyv.. De mondjuk 13 évesen nem tudok  olyan nagyon jó történetet írni. Tisztában vagyok azzal is hogy tényleg szar a történet és megértem ha nem tetszik. Na mindegy.
Szóval még egy 20 vagy 15 rész és vége a storynak. Ja.
Ha tetszett nyomd meg a csillagot és a véleményedet írd meg nekem kommentbe!