༻|Merülés|༺

Part 2

Miután beértem a suliba, és meg találtam a szekrényem, egy ismerős hang kiáltotta a nevem.
Jessica Bennett
Életem meg keserítője, a suli plasztik babája, a volt legjobb barátnőm. A szüleim halála után eltávolodott tőlem, menő lett.
Ő lett a pompomlányok csapatkapitánya, mindenki felnéz rá, és félnek is tőle.

-Amira, jaj de jó hogy újra látlak.-mondta tetetett kedvességgel és meg ölelt.
-Ha rajtam múlik ez lesz az életed legrosszabb éve.-suttogta a fülembe, és eltávolodott tőlem.
-Oh szia Jessica én is örülök, hogy látlak, hogy van Jack? Vagy Adam? Uhh hogy is hívják? Várj várj itt van a nyelvemen. Clinton, meg is van.- mondtam és elmentem mellette.
-Luca, Lucanak hívjàk!-kiáltotta utánam én meg csak nevettem, és bemutattam.
Mint minden közép suliban itt is csoportokra vannak osztva az emberek.
Vannak a hippik, a lázadó tinik, LSD-t reggeliznek minden nap szóval nem tudod megállapítani mikor nincsenek eufórikus állapotban, a szintetikus drogok a szervezetükben már minden napos.
Hogy miért nem csinál ez ellen valamit a diri mert pont leszarja, hogy drogoznak-e a diákjai vagy sem.
Vannak a stréberek a törekedő elsősök, a tanárok kis kedvencei akiknek minden vágyuk, hogy menők legyenek.
Kis naivak és ezt sokan ki is használják, általàban az ebédjük vagy a háziaikat veszik el.
És vannak a menő végzősök, a menőket két osztályra bontjuk általában, vannak a hígagyú focisták, náluk az agyuk inkább a farkukban van.
És vannak a pláza cicák, egy kedves szó és már szét teszik minden jött mentnek a lábukat.
És vagyok én és a magam fajtàk. Mit értek magam fajták alatt? Azok a végzősök akik csak próbálják túl élni a gimi utolsó évét és próbálják megtalálni önmagukat.

Első óra osztály főnöki, az osztály főnök az 50-es évei közepén járó, kopaszodó öregember aki imádja szívatni a diákjait röpdogákkal.
Leültem a szokásos helyemre, az utolsó padba.
Mr.Green elfoglalta a tanári széket és el is kezdett beszélni az idei évről.
-Jó reggelt diákok, ismét elérkezett az iskola mindenki nagy örömére.-monda egy nagy mosollyal az arcàn, a diákok meg csak fújoztak, a stréberek elkezdtek ujjongani, én meg csak ültem a helyemen szépen csendben.
-Mint már páran tudják új történelem tanárotok lesz aki egyben a pót osztályfőnök is.
Ha bármi óhaj sóhaj van és én ne adj isten nem vagyok itt hozzá forduljatok.-mondta és a többek elkezdtek sutyorogni.
-Vajon hány éves? És jól néz ki?-hallottam pár beszéd foszlányt, de nem nagyon figyeltem oda.
Kopogtak és egy férfi lépett be rajta, körülbelül a harmincas évei elején járhatott, borostás arca, és frissen zselézett haja alapján ennyire saccoltam volna. Kifinomult.
-És itt is van, gyerekek be mutatom Mr.Wyattat, ha bármi kérdésetek van felé nyugodtan tegyétek fel.-és ki sétált a teremből.
-Azta! Jobban néz ki mint gondoltam. Ő egy kibaszott görög isten!-mindenki sugdolózott mindenkivel, Mr.Wyatt végig páztàzta a termet és meg szólalt.
-Jó reggelt gyerekek, mind tudjátok én leszek ez évtől az új történelem tanárotok, és a pót osztályfőnök is. Ha bármi kérdésetek csak kérdezzetek.-mondta mély hangon, és fel ült az asztalra.
Jessica felemelte a kezét és elkezdte rebegtetni a kurva hosszú szempilláit nem is értem, hogy lát egyáltalán.
-Tanár úr hány éves?-kérdezte vinnyogós hangon, amitől majdnem kiszakadt a dobhártyám.
Huh hosszú nap lesz már előre érzem.