🍁🍂5. fejezet🍂🍁

311 35 8
                                    

Lee Minho

Próbáltam jelezni neki, hogy ne tegye, de túl elszántnak tűnt. Majdnem mindet bevette, a maradék pedig leesett a padlóra amikor elájult.

Ha lennének könnyeim, most zokognék. Rémálmomban sem gondoltam arra, hogy a szerelmem a szemem láttára kerül padlóra, és végig kel néznem amint végez magával.

Semmit sem tehettem, csak egy nagyot kiáltottam. Folyamatosan ordítottam, hogy ne tegye, de meg sem hallotta.

Bánatosan telepedtem le a kanapé karfájára. Egy kis levegőhöz hasonlító lidércnek könnyű megtennie.

Nem volt választásom, vártam, hogy mikor hal meg. Arra kell várnom, hogy mikor hal meg Jisung. Legrosszabb álmomban sem gondoltam ilyenre.

Fél óra elteltével egy halvány rózsaszínes levegő tömörülettel találtam szembe magam. Ő lenne Jisung? Ez a lelke?

Halkan megszólítottam.

-Sungie?

-Minho, te vagy az?-jött a válasz félve.

-Én vagyok Sungie. Miért tetted ezt?-röpködtem elé, hogy lásson.

-Veled akartam lenni Minho. Akkora bűn ez?-hallottam sírásra hasonlító hangját.

-Gyere ide!-hívtam magamhoz.

Lassan közelebb jött. Ahol egybeértünk, lilává alakultunk. Varázslatosan szép látvány volt.

Amikor teljesen lilákká váltunk, és kettő lelekből egy vált, olyan érzésem tamadt, mint amikor régen egymás karjaiban aludtunk.

-Mostmár nem választ el minket senki sem, ugye hyung?-hallottam közvetlen a hallószervemnél lágyan boldog hangját.

-Mostmár semmi sem Sungiem. Legyőztük a halált is. Minket még a halál sem választ el egymástól.

-Szeretlek!

-Én is szeretlek Jisung!










~The End~
2022.10.03.

I'LL FOLLOW YOU MINHO | MINSUNGOnde histórias criam vida. Descubra agora