Agust D (YOONMIN)ÁTÍRÁS ALATT

4. fejezet

Yoongi szemszöge:

Jimin a konyha pult előtti bárszéken ül és elég feltűnően végig mér engem. 2 perc bámulás után elegem lett, kezemmel feje előtt kezdtem el integető mozdulatokat tenni, hogy kizökkentsem.

-Jól vagy? – kérdezem.

-Mi-ja persze, bocsi csak elbambultam.

Ezután az érdekes szituáció után leültem a mellette lévő székre és forró kávémat lassan szürcsölni kezdtem, Jimin is ezzel együtt követte tettem.

-Hmm, ez nagyon finom. Köszönöm szépen. – mondja miközben enyhén bólint egyet a fejével hálája jeléül.

-Nincs mit. – ejtek meg egy halvány mosolyt, Jimin száj tátva nézte végig apró mégis jelentőség teljes mozdulatom. Nem lepődök meg arca látványán, tény is való, hogy ritkán szoktam boldogság jelét kimutatni.

-Azta...te mosolyogtál. Ez alatt a 2 nap alatt még sosem láttam a mosolyod.

-Nem volt mi miatt mosolyognom. Emberből vagyok és ugyan úgy vannak érzelmeim, mint neked.

-Jó, de nekem ez akkor is egy teljesen új dolog. Ráadásul még szép is a mosolyod. – mondja kuncogva. Hirtelen kellemes melegség járta át egész testem. Egy furcsa érzés kerített hatalmába.

-Egyébként hyung- nem tudja befejezni mondatát, mert közbe vágok.

-Hívj Yoonginak, pár hónap van köztünk csak.

-O-oké. Igazából csak azt szerettem volna kérdezni, hogy esetleg lenne-e kedved velem tanulni? – kérdi aranyosan Jimin. Mintha kicsit el is pirult volna, meglehetősen aranyos látvány mutat, ahogy cipőjét bámulja enyhe pírral orcáján. Kapd össze magad Yoongi, épphogy csak megismerted, nehogy már most elvegye az eszed.

-Ja, persze, úgy is kellene egy kis segítség a matekban, mert nem az erősségem.

-Én szívesen segítek neked bármelyik tantárgyba, csak szólj és már ugrok is le a 14.-ről.

-Kérlek azért ne nyírd ki magad a kedvemért, jó?

Ezután Jiminnel még vagy 1 órán át beszélgettünk. Fura volt valakivel ilyen sokat dumálni, főleg úgy, hogy ez volt életem első hosszabb diskurálása. Soha senki se szólt hozzám, mert én voltam a ''fura gyerek", csak is azért kaptam ezt a nevet, mert én nem beszéltem seggekről és csöcsökről az fiú osztálytársaimmal. Miután rájöttek, hogy valami nagyon nincs rendbe velem azt találták ki, hogy biztos ''buzi" vagyok. Elkezdtek zaklatni. Az elején még csak csúnya szavakkal illettek, később már az iskola táskám beledobták a wc-be, az ebédem a fejemre öntötték vagy mikor kiszólított a tanár felelni kigáncsoltak és a pofámba röhögtek. Egyszer még egy levelet is küldtek nekem, hogy „dögöljek meg amiért ilyen elbaszott vagyok", de nem ez a legrosszabb. Azt a levelet a szüleim találták meg és így jöttek rá, hogy ilyen vagyok. Azóta a nap óta minden egyes nap megvertek, volt, hogy éheztettek. 1 év szenvedés után belefáradtam ebbe és elhatároztam, hogy megváltoztatom én magam az életem, mert senki más nem fogja ezt megcsinálni helyettem. Délutáni munkát vállaltam és abból a pénzből tudtam magamnak ételt venni. Később annyit spóroltam, hogy megtudtam venni minden eszközt, ami a rappeléshez kell. Valljuk be nem olcsóak ezek a dolgok, de ennek hála még több pénzem lett.

-Szerintem most már ideje lenne tanulni Jimin.

*2 hét múlva*

Yoongi szemszög:

Mióta megismerkedtem Jiminnel furcsán érzem magam, mintha boldogabb lennék. Amikor vele vagyok olyan, mintha vele bármit megoszthatnék – ami persze nem valószínű, hogy elő fog fordulni – anélkül, hogy ő hátba szúrna. Sajnos még nem ismerem eléggé, de arra már rájöttem, hogy ő egy igazi kincs. Nem értem, hogy a többiek miért nem keresik szegény társaságát. Jimin mindig oda figyel rám és sose bántana meg egy szavával se, meglehetősen aggódó típus, 2 napja például amikor szokás szerint nálam töltötte a délutánját, főzés közben megégettem magam, ő egyből már ugrott is oda hozzám, a megégett ujjamat hideg víz alá rakta, majd bekente és még egy gyógy puszit is rakott a sérült helyre.

Nem mellesleg ez alatt az 2 hét alatt az új zeném hatalmas sikernek örvendhetett, több mint 25 millió megtekintés van rajta és ez a szám megállás nélkül növekszik.

-Yoongi! – szólít nevemen Jimin miközben ő a kanapén kiterülve nézi a Spongebobot.

-Mi az Jimin? – nézek fel rá tankönyvemből mögül. Mostanában egyre többet kell tanulnunk, mivel a tanár úgy tolja az anyagot, hogy követni is szinte lehetetlen a dolgokat, na meg a rengeteg feleltetés. Mióta a tanárok hozzászoktak, hogy én is itt vagyok azóta a legnagyobb örömömre előszeretettel hívnak ki felelni, ami számomra elég rossz hír, mert a tanulás nem az erősségem, így szinte mindig egyest kapok. Bár ma Jiminnél betelt a pohár, hogy ennyire baszok a tanulásra, ezért kitalálta, hogy miután szinte minden délutánját itt töltötte, ez az idő alatt, figyelni fog és addig nem enged a dolgomra amíg meg nem tanulok és fel nem mondom neki a tananyagot. Akár egy gondos anyuka.

-Hogy állsz? Sikerült már megtanulnod?

-Még nem, de miért siettetsz ennyire? Tán hiányolsz? -kérdezem enyhén perverzen.

-Unatkozom, csináljunk valamit!

-Már nem azért, de véletlenül nem te voltál az, aki ide kényszerített? - jelentem ki enyhén felháborodottan, de persze somolyogva.

-Az lehet, de én akkor is nagyon unatkozom, majd később befejezed, és most menjünk el a parkba sétálni, pont jó az idő.

-Ki készítesz, de legyen. Menj öltözni addig én egy kicsit összepakolok.

10 perc múlva Jimin már az ajtóban állt hosszú farmernadrágban és pulóverben. Én is hasonlóan öltöztem fel, mint ő, majd már indultunk is el a frissítő sétánkra. Amint kiléptünk a panelházból meg csapott a kellemesen hűvös levegő. A falevelek így ősz közepe táján elkezdtek lehullani vagy egygyönyörű új színt felvenni. Nagyon szép hangulatot kölcsönöz ez a csodás összkép.

Jiminnel vagy 1 órán át beszélgettünk ebben a szép időben, majd visszasétáltunk lakásomra, mert már szét fagytunk. Mindketten sajnáltuk, hogy véget ért ez a kellemes 60 perc, jó volt mindenféléről is beszélni. Sok dolgot megtudtunk egymásról, mint például Jimin ''imád" leesni székekről, ami belegondolva nem meglepő, mert néha random óra közepén leborul róla. Bár hozzá teszem elég vicces látvány, így néha még én is megmosolygom a dolgot. 

-Yoongi naaagyon fázom, csinálj valamit!

-Jójó, csak ne szenvedj. Tea jó lesz?

-Igen, nincs kedved esetleg közben filmet nézni? 

-Oké, válassz valamit, csak ne romantikusat, mert attól kiráz a hideg.

Gyorsan megcsináltam a teát, ami már-már szinte kihűlt testünknek meglehetősen jól esett. A film nagyjából 20 perce mehetett, amikor is egy fejet éreztem a vállamon landolni. Jimin aludt el az általa választott idézem "nagyon izgi" filmen, megsúgom dög unalom ez a film, de ha akarnék se tudnám nézni, mivel ez az alvó gyönyörűség a vállamon elveszi minden figyelmem.