Vonzerő

Negyedik rész

Újra halhattam csodás ébresztőm hangját ma reggel is.Sikerült ki mászni az ágyból reggel fél hétkor és el kezdtem készülni.Fel vettem egy világos kék,hosszabb,bő pulcsit,fekete cicanadrággal,mivel nem vagyok annyira megelégedve magammal...szinte mindig pulcsit hordok.
Mikor már el készültem és le mentem reggelizni egy papír fogadott az ebédlő asztalon,amire azt írta anya,hogy ma hamarabb kellett neki be mennie a munkahelyére és azt is le írta hol a kaja,majd szép napot kívánt nekem.Imádom mikor ilyen kis cetliket hagy nekem reggelre.

El indultam a suliba és út közben megláttam Miát,majd oda köszöntem:

-Haliii!

-Oh,Sziaa Sarah!-pillantott meg.-Mizu?

-Nem sok...fáradt vagyok és megint nincs kedvem suliba menni hallgatni a lökötteket...-forgattam meg íriszeim.

-Mert szerinted kinek van?-nevetett fel kínjában.

-Igaz-erőltettem egy halvány mosolyt az arcomra.

-Elég el kenődött vagy...-fürkészte az arcomat-Mondjuk meg is értem...

-Hát szerintem ezt a témát most hagyjuk.-motyogtam.

-Hát ha te mondod...

Miközben mentünk a folyosón a termünk felé,megpillantottam Millert,neki támaszkodva a falnak beszélgetett a barátaival.Mikor már a közelében voltam rám tévedtek a szemei és a tekintetünk újra össze találkozott.Egy ideig követett szemeivel és én is csak néztem őt...csak a tegnap esti vacsora járt a fejemben...bele gondoltam,milyen lenne ha vele kéne élnem...a hideg is ki rázott,majd megszakítottam a szemkontaktust és mentünk a termünk felé tovább Miával.

-Amugy mit csinálsz ma délután Sar?-érdeklődött Mia.

-Ööhh,nem tudom...-nyögtem ki.

-Csak mert el mehetnénk suli után valamit meg inni,nem akarok egyből haza menni.

-Oksi,el mehetünk!-vágtam rá boldogan.

-Amugy rendben vagy?-aggódott.

-Persze,minden okés!

-Akkor jó-vetett egy barátságos mosolyt az arcára.

Elkezdődött a biosz és természetesen megint csesztetett Miller...

-Mizu Sarah?-vigyorgott William.

-Semmi...-motyogtam az orrom alatt.

-Huuu de morci ma valaki-nevetett fel-Ennyire sok a magányos este?

-Hagyj már békén William!Ülj le a fenekedre és kussolj!-morogtam.

-Jólva na!...De nem biztos hogy csöndbe maradok-nézett rám fülig érő mosollyal.
Én csak megforgattam íriszeim és előre fordultam.

Igazából a mai nap nem volt olyan rossz,csak azt nem értem miért kell Williamnek állandóan hozzá szólni vagy bele szólni a dolgaimba...Ráadásul egész nap engem figyel ha beszélgetek valakivel...nem tudom most mi van...

Ma is sok hülye játszotta a fejét,ki is lett osztva két osztályfőnöki,de legalább a fél osztály röhögő görcsöt kapott.Mikor vége lett az utolsó órának is,el indultunk az Everyman Espresso-ba legjobb barátosnémmel.

-Huuuu,rég voltam már ebben a kávézóban Mia!-mondtam mosolyogva,iggatottan a mellettem sétáló lány.

-Hmm,én is.-értett egyet-Te mit akarsz inni?

-Hát nem tudom...Szerintem iszom azt ami régen annyira ízlett.A Macchiato!De te mit iszool?-érdeklődtem.

-Igazából én anno Flat White-ot ittam...de most hogy fel hoztad lehet én is megkóstolom a Macchiato-t.

Mikor megérkeztünk le ültünk egy asztalhoz,ki kértük a kávéinkat és nagy beszélgetések közepette iszogattuk őket.
Pár perc elteltével be lépett a helyiség ajtaján Daniel.
-Hmmm,nézd Mia ki van itt!-vetettem egy perverz mosolyt az arcomra és a szememmel mutogattam a fiúra.

-...Uhh.Nem elég hogy egy osztályba járunk,még itt is kísért?-mondta halkan Mia.
Tudni kell hogy Miának megtetszett Daniel 2 hete és teljesen oda van érte,plusz eléggé zavarba van a jelenlététől,de kételkedik abban hogy egyszer össze jönnek,mivel kevesli magát.Én mindig mondtam neki,hogy gyönyörű lány és emiatt nem kéne aggódnia,dehát még nekem is alig hisz.

-Sziasztok lányok!-köszönt felénk Daniel menet közben,és felvette miával pár másodpercig a szemkontaktust.Miután abba hagyták megszólalt Mia szinte suttogva:

-Úr isten Sarahh...szemeztünk,láttad??-kémlelte arcomat elpirulva.

-Láttam!-vágtam rá mosolyogva-Eléggé shipellek titeket amugy,khmmm-kuncogtam,mire Mia el mosolyodott.
Mia alig figyelt a beszélgetésünkre,mert Daniel az előttünk lévő asztalhoz ült le és egész végig őt bámulta,amikor csak tudta.
Miután mindketten megittuk a kávénat,el indultunk haza felé és az úton megint trécseltünk egy csomó mindenről,de főkeg most Daniel volt a téma.

Mikor haza értem anya éppen sepregetett.

-Szia,anyaa!-üdvözöltem egy mosollyal az arcomon.

-Szia,kicsim!-viszonozta ő is a tettem.-Látom ma elég jó kedved van!Ennek örülök!

-Igen,a mai kevésbé nehéz nap volt.És el mentünk suli után Miával a kávézóba.-közöltem.

-Na akkor jó!Viszont gyere ülj le a kanapéra,el kell mondanom valamit!Megint...

-Öhm,oké!...-néztem értetlenül
Le vettem a cipőm,le tettem a táskám az előszobába és be mentem a nappaliba,majd le ültem anya mellé.
Komoly arccal a szemembe nézett és közölte velem a fontos dolgot:

-Kicsim! Úgy gondoltuk Josephel hogy oda költözhetnénk hozzájuk.És valószínű hogy megyünk,mivel egyedül nehéz ezzel a kis fizetéssel megélni...

-......Hogy micsoda?...-fagytam le,bár valahogy sejtettem hogy ez lesz.
Ezt nem hiszem el...oda kell költöznünk Josephékhez...ez azt jelenti hogy össze kell költöznöm Williammel...Most komolyan az egyik fiú osztálytársammal kell össze költöznöm,aki már szeptember első pár hétében ki hozott a sodromból?...

-De anya én nem akarom itt hagyni ezt a házat,itt az én egyetlen szobám,benne a fél életemmel...-magyaráztam.

-Muszáj el mennünk!...Sajnálom...Ezt most meg kell értened,Sar! Szeretem is ezt a férfit és nem tudom magunkat eltartani így ennyi kis fizuból,meg ezt a lakást sem egyszerű fent tartani.

-Anya,nem hiszem el...ennyi idő alatt fel dolgoztad az apával történteket?Miért??-ideges lettem és inkább fel vonultam a szobámba.

-Sarah!!Gyere vissza!!-kiabált utánam.
Be zártam az ajtóm,bele vetettem magam az agyba és sírva fakadtam...Anya folyton szólongatott és kopogtatott az ajtón,de nem engedtem be csak sírtam,még el nem aludtam.

Másnap reggel,le mentem a fürdőszobába és bele néztem a tükörbe,de amit láttam szörnyű volt...Lila karikásak voltak a szemeim,mint aki egész éjjel nem aludt,de valószínű hogy ezeket a karikákat a sírás okozta.Tettem magamra egy kis alapozót hogy el takarjam ezeket a lilaságokat,szempilla spirált,majd fel öltöztem.A mai szettem egy fekete farmerből,egy fehér polóból és egy világoskék farmer dzsekiből állt.Nem nagyon akartam megint pulcsiba menni,pedig abba kellett volna...Gyoran csináltam egy avokádó krémes pirítóst,tükörtojással és megettem.Ezután el indultam a suliba.Nyilván tegnap este semmit sem tanultam,pedig tudtam hogy matek doga lesz és még a netet is ki kapcsoltam,mert senkivel nem akatam beszélgetni aznap este,még a legjobb barátnőmmel sem...Amit már sajnálok,de egyedül akartam lenni kicsit.
A földet bámulva be léptem a suli ajtaján,majd neki ütköztem valakinek...