' Szeretlek ' mondta. Megálltam, szemben Vele. Lefagytam. Felnéztem, egyenesen égszínkék szemeibe. A hó továbbra is nyugtatóan hullott, viszont engem elmondhatatlan mennyiségű düh és szomorúság töltött el.
Lehajtottam a fejem, éreztem ahogy könnyeim sok idő után próbálnak utat törni maguknak. Össze akartam esni, de közben úgy éreztem, le tudnék gyilkolni vagy száz embert.
Felkaptam a fejem, a kezem csak lendült, majd a lendület hatására arcán csattant. A sós cseppek csak úgy ömlöttek a szememből. Rám szegezte gyönyörű íriszeit. Nem tudtam mit mondani, csak álltam, néztem Őt és sírtam.
' Te barom ' csak ennyit tudtam kinyögni, majd nemsokára további szavak szöktek ki a számból.
' Másfél évet vártam. Azt hallgattam, hogy mennyire nem szeretnél kapcsolatot. Végig azon sírtam, hogy elmondásod szerint túlszárnyaltam a kiszemelted, de te ettől függetlenül őt szereted. Arra vártam, hogy hívj el valahova, hogy ölelj meg. Már kezdtem beletörődni ebbe a szarba, már kezdtem azt gondolni, hogy komolyan véget vetek az életemnek ' kiabáltam. A hangom remegett. Ő pedig csak nézett. Talán túl felháborodott voltam?
A tekintetem kezdett megenyhülni, érzelmeim között nem volt jelen a düh többé. A lábaim végleg megadták magukat, összeestem. Próbáltam törölgetni könnyeim. A föld hideg volt. Nem is a föld, inkább a hó. Régen volt már, hogy ennyi esett volna.
Kis idő elteltével letérdelt mellém. Megérintette a vállam, majd felemelte fejem. Kezei melegek voltak, érintése jól esett a kihűlt arcomnak.
' Sajnálom... Sajnálom, sajnálom, sajnálom, nagyon nagyon sajnálom... ' mondtam sírva. Simított egyet az arcomon, mire csak folytattam a bocsánatkéréseket.
' Nem akartam veled kiabálni... Bocsánat... ' mondtam, majd ránéztem. Még mindig csodálatos szemei vannak.
' Nem baj. Nyugalom, nincsen semmi baj... ' szólt egy különösen nyugtató hangon. Közel volt hozzám, megöleltem.
Biztonságot adott. Én meg, mint valami tehetetlen idióta, folytattam a sírást. Ő meg csak nyugtatott, simogatott. Lassan már a hó sem tűnt olyan hidegnek.
Mikor végre kicsit megnyugodtam, kibontakoztam öleléséből. Talpra állt, majd kezét nyújtotta felém, hogy felsegítsen. Nem bírtam ki, hogy ne nevessem el magam. Újból rá emeltem tekintetem.
' Én is szeretlek '
