Rose kevésbé érezte magát otthon a növények között mint családja többi tagja, de így is igyekezett a lehető legtöbbet segíteni az üvegházban. Aznap csak testvérei voltak vele és mindhárman elvoltak a saját kis világukban így Rose ismét azon merengett amin rendszerint mindig; Miért nem lehet tündér mint a testvérei? Sosem értette igazán, hogy Ő mint első szülött miért nem örökölte a szülei képességeit még csak egy minimális szinten sem. Az Alfea igazgatónője külön időt szakított rá az előző tanévben mégsem tört elő a képessége míg a húga és az öccse egészen kicsi koruk óta tudják használni az erejüket. Rose nem bánta, hogy harcos lett, igazán jól érezte magát a kardok, íjak és harcok közepette, de akkor is aggasztotta a kérdés. A harcos gondolatmenete aztán egyik pillanatról a másikra megszakadt és olyan tárult a szeme elé amit egyáltalán nem várt.
[Tűz. Köhögés. Segélykiáltások. Egy vörös hajú kétségbe esett lány a lángok közepette fut. A lány követi a tűz útját.
- Anya - követte a tűz útját a Rose által látott lány]
Roes mást is láthatott volna ha egy kéz nem nehezedik a vállára.
- Rose! Rose! - legyezett a lány arca előtt Terra. - Minden rendben?
- Igen, persze én csak elkalandoztam - felelt a megilletődött Rose.
- Már percek óta neked beszélek - sóhajtott Terra. - Itt vannak a barátaid.
- Ne haragudj - mosolygott húgára a lány. - Köszönöm, hogy szóltál.
– Riven – nevetett visítva Rose miután a fiú karjaiba vetette magát az pedig megpörgette.
– Jó újra látni – tette le óvatosan a fiú.
– Téged is – mosolygott a lány majd a mellé lépő Sky nyakába ugrott.
– Örülök neked Rose – karolta át a lány derekát Sky.
- Milyen volt a nyár? - kérdezte Rose miközben a ház felé indult nyomában a két fiúval.
– Egész nyáron csajoztam – vont vállat hanyagul Riven.
– Tartalmas nyarad volt – jegyezte meg cinikusan Rose.
– Neked tartalmasabb nyarad volt? – kérdezett vissza egyből Riven.
- Mondhatni - húzta el száját a lány mikor rájött, hogy nem igazán élvezte ki a nyarat. - Anyának segítettem az üvegházakban, olvastam és edzettem, hogy elverjelek szeptemberben - hadarta el végül a szőke hajú.
- Hát...nem tudom mennyivel volt tartalmasabb nyarad Rose - kekeckedett a fiú.
- Szerintem Rose nyert Riven - felelt a kérdő tekintetnek Sky. - Ezek legalább valaki hasznára váltak.
- A lányok sem panaszkodtak - engedett meg magának egy tenyérbe mászó mosolyt Riven.
- Menj a francba - taszított egyet a fiún Rose. - Akkor is én voltam a hasznosabb kis mozdony.
- Hát jó, igazat adok neked Ro - bökte meg a lány orrát Riven akárcsak azt egy 5 évessel szokás tenni.
- Mint a rossz házasok - nevetett barátain Sky.
- Ma a megszokottnál is idegesítőbbek vagytok - forgatta szemeit Rose majd a hűtőhöz lépett. - Kértek limonádét?
- Az attól függ - felelt Sky miután összenézett Rivennel.
- Anya csinálta - válaszolt Rose visszaemlékezve arra mennyire rosszul sült el mikor ő legutóbb citrom közelébe lett engedve.
- Szuper, akkor kérünk - követte nyomon a lány minden mozdulatát Riven.
YOU ARE READING
Alfea
FanfictionAz egyik legkiválóbb harcos, Rose Harvey, a Harvey ikrek nővére egy vidám, élettel teli lány mígnem egy napon rádöbben, hogy látja a jövőt és ezt követően már semmi sem ugyanaz. A képessége mindenki elől rejtett, senkitől sem kér segítséget és inkáb...
