3.fejezet:a mikaelson bál

81 6 1
                                    

Ma reggel később keltem a szokásosnál gyorsan lezuhanyoztam,felölzöztem és hívtam bonnie-t hogy tud-e segíteni venni ruhát a mikaelson bálra. Természetesen igent mondott addig én lementem reggelizni és megpusziltam Stefan-t és meg akartam ölelni damont is de ő nem igazán az a érzelgős igy kihúzódott.
Jajj bocsi elfelejtettem hogy te nem szeretted -mondtam kicsit lehangoltan-
Nem baj gyere ide és ezt senkinek ne mond el
*ölelt meg*
A végén még lerontaná az imidzsemet.
-mondta szokásos nagyképűséggel-
Evés után fogat mostam és már várt is Bonnie. Csak ki felé jutott eszembe megkérdezni így gyorsan vissza fordultam es megkérdeztem hogy baj lenne ha elmennék egy kis időre Bonnieval de nem bánják.

A vásárlás közben szinte mindent megbeszéltünk Bonnieval.ő is elmondta az ő ügyeit és én is ennek az egésznek az okát hogy itt vagyunk és hogy azt hiszem tetszik kol. Bonnieben feltétel nélkül bíztam ez esetben hiszen ő lenne utolsó aki elitélne bármiért is. Igazából egy kicsit ő is aggódott de mind tudják hogy tudok magamra vigyázni.
1 óra keresgélés után meg is találtuk a tökéletes ruhát:

Végül szőke hajam csak be lett göndörítve és egy gyöngyös fejdísszel hátra csatolva

¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.

Végül szőke hajam csak be lett göndörítve és egy gyöngyös fejdísszel hátra csatolva

Sminkből csak egy nagyon kevesett raktam
*20 percel később oda értem*

Amikor beléptem a terembe éreztem hogy kol már ésszre is vet. Az egész eseményen éreztem hogy néz de próbáltam úgy tenni mintha nem látnám és nem is érdekelne.
Később oda jött hozzám és felkért táncolni.többször is megdicsérte a kinézetem, ami leirhatatlanul nagy örömöt adott. Nagyon jól táncolt és az illata szinte elolvadtam karjai között és szivem oly hevesen vert hogy azt még ő is érezhette. A bál alatt jót beszélgettünk, megismertük egymást legalább is ő engem.

Amiután elváltunk az anyjuk hivatott magukhoz. Amikor beértem zsályát égetet már akkor sejtettem hogy nem jó szándékból hívott
-tudod amikor vámpírrá változtattam gyermekeimet el árultam a természetett és most ez az én dolgom is helyre állítani is. Ebben a segítségedre lenne szükségem.
-mondta túlságosan is nyugodtan-
-ők a gyerekeid nem ölheted meg őket
-mondtam ledöbenten-
-csak voltak, ők mind szörnyetegek akik csak fájdalmat okoznak az embereknek. Bele értve bátyjáidat is csak gondolj vissza hogy kínozta őt klaus hogy csinált belőle gyilkos
-próbált győzködni-
Csak gondold át adok időt
-zárta le a beszélgetést-
Benne vagyok!
-

nehezen de vágtam rá-
Azok után elmesélte a tervét hogy, össze kapcsolja az összes fivért és úgy ha eggyel történik valami akkor mind vele hal.

Kol szemszöge a bálról:
Bekah-val beszélgettem a bálon amikor megláttam hogy bejön Aria egy lélegzet visszafolytó ruhában gyönyörű volt. Nem mondtam neki de tényleg sokat jelentett hogy eljött.

Az elején még nem mertem oda menni hozzá. Tudom mit gondoltok de ő nem olyan mint a többiek. Végre sikerült bátorságot gyűjtenem és felkértem partneremnek a tánchoz.

-örvendek! Örülök hogy mégis itt vagy
-mondtam rejtve a bizonytalanságot-
Megkell jegyeznem gyönyűen nézel ki -mondtam amolyan kol-os stílusban-
Én is nagyon örvendek és köszönöm
Ön sem panaszkodhat
-mondta mosolyogva és közben enyhén nevetgélve-
A mosolya egyből éreztem ahogy megfogott, még sosem láttam akárkit ilyen gyönyörűen mosolyogni és ennyire élettelien.
-Volna kedve nekem adni a táncát?
-Természetesen.
*vigyorgott tovább*

A bál terembe óvatosan rá raktam a kezem a derekára figyelve nehogy lejjebb csúszon a kezem.
Ő a válamra rakta és kezdődött a tánc
Nagyon jól és könnyedén táncolt habár a szive majd kiugrott a helyéről
Tánc közben elkezdtünk ismerkedni is
-És hogy kerültél Mystic Fallsba? Tudtommal csak 2 Salvatore fivér volt.
~kérdeztem érdeklődően mert tényleg többet akartam róla tudni~
-ez hosszú történet
~mondta vigyorogva~
-van időm~mondtam jelezve hogy tényleg érdekel~
~erre még nagyobb és szebb mosolyra húzta a száját~
-hát ez az egész 1864-ben kezdődött amikor Katherine nálunk szállt meg...
*és elmesélte az egész sztorit jelezve hogy bízik bennem. Nagyon élvezte ahogy látta hogy tényleg érdekel és figyelek is*
~a sztori közben át kulcsolta a kezeit a nyakam körül és kezdte cirógattni nagyon jól csainálta de próbáltam nem kimutatni hogy mennyire jó ~

Az est végére elválltak az útjaink és nem találtam gondoltam elfáradhatott és hazament.

Default Title - Write Your OwnDonde viven las historias. Descúbrelo ahora