1.rész - Még a neved sem tudom

40 0 0
                                    

Maddy

   Az ébresztőm hangos zajára ébredek. Még félálomban felemelem a fejem a párnáról és az órára nézek      4:30, Vasárnap      Aug. 31                 Szinte keserves a látvány de azzal a mondattal biztatom magam, hogy:        Fel kell kelned, holnap van a suli első napja és be kell érned, hogy jó helyet találj magadnak ezért ma kell edzened a holnapi helyett is és az sok idő lesz!      Meg hasonlók. Nagyot nyújtózok mire akkorát roppan a gerincem, hogy én magam is beleremegek. Ezzel a lendülettel indulok ki a konyhába hogy igyak egy fehérje turmixot amihez semmi kedvem, de bűntudatom lenne, ha nem tenném. De bele kell nyugodjak, hogy ma minden az utamba áll

-Faszom, elfogyott a tej!- kelek ki magamból alig másodpercek alatt, aztán eszembe jut hogy úgy öt perccel ezelőtt még az ágyban forgolódva morogtam.  Nem, ma nem fogom felbaszni magam mindenen... Ennél azért jobb vagyok.        Hangzott el a fejemben reggeli zsémbes gondolataim egyike, majd elővettem a vizet, mivel rájöttem, hogy nincs más megoldás ebbe kell tennem a protein port. Még az elkészítése közben is fintorogtam, nemhogy amikor meg kellett innom, de nehezen magamba erőltettem. Eszembe jutott, hogy fel kell dobnom egy enyhe sminket, különben úgy fogok kinézni mint a mosott szar. Besétáltam a fürdőbe és fésülködéssel kezdtem, majd jöhetett a pirosító, a szemöldök festék, ezt követte a szempilla spirál és a kicsit pirosasra színezett szájfény. Vissza vánszorogtam a szobába, elővettem egy sporttáskát, amibe az összes dolgom beletehettem, amit használni akartam az edzéshez: cipő, hajgumi és minden hülyeség. Feleszméltem, hogy még pizsamában álltam a háló közepén, szóval felvettem a szürke-fekete kompressziós edzőszettem és egy Vans cipőt. Tudom, nem valami jó párosítás, de ha deszkával akarok edzeni menni, hogy megspóroljam a bemelegítés egyes részeit, hát megéri, úgyhogy fel is kaptam a kördeszkát, cigit és egy gyújtót az asztalról. Bezártam a házat és rágyújtottam egy halálrúdra amint kiértem a lépcsőházból. Elgurultam a metróig ott pedig vettem egy dupla espresso shotot kis tejjel, cukor nélkül. Jegyet persze nem, mert blicceltem szinte minden reggel. 

   Leszálltam a metróról és ráálltam az egyik függőségemre, és meghajtottam magam. Ez ment egészen az edzőteremig ahol letettem fuvarozómat az öltözőbe magam mellé, majd átvettem az edzőcipőm. Besétáltam kulacsommal a kezemben és láttam, hogy a kedvenc pultosom van itt. Kellemes meglepetés. 

-Ohh, Cassie, látom megy a diákmunka szívem! - mondtam, majd rákacsintottam. 

- Hát, ja nagy szerencse hogy felvettek, úgy is mindketten idejártunk edzeni... remélem nem most akarsz edzőtermet váltani, mert van kulcsom a mosodához és onnan nem sok dolog hallatszik ki, de majd kipróbáljuk - válaszolt a végén már kajánul vigyorogva. Ez az én Cassiem, semmit nem változott! Jutott eszembe az első olyan dolog, amire szívesen gondolok. Ugyanis Cassel egy kicsit érdekes a kapcsolatunk...Végül is sima barátság... extrákkal. 

-Jön ma a szerelmed is! - szólalt fel nevetve, de értettem a célzást. 

-Bolond, nem is az! - szerencséje, hogy egy válaszra képes voltam annyira nevettem. A múlt héten segítettem egy nálam pár évvel idősebb férfinek összepakolni, mert valami idióta állat széthagyta a súlyzókat. Közben elmondta, hogy most költöztek ide és egy iskolában fog dolgozni. Egyből elgondolkodtam, hogy milyen szerencsések azok akiket ő fog tanítani, mert szimplán rohadt jól néz ki. Ez persze akkor történt amikor beértem és épp melegítettem volna, szóval jó sok időm volt elemezni, mivel ő is pont egy bő órát edzett, mint én. Tökéletes az arca és a teste is, bár nem érdekelnek annyira a kapcsolatok. A Barátság extrákkal -ra és az Átjössz egy szexre? -re esküszöm. Vele sem lenne több, maximum ennyi. Főleg így, hogy tanár lesz. A nevét meg sem kérdeztem, csak hallottam, hogy a tegnapi pultos srác farkasnak szólította.Nem tudom miből adódóan, talán csak valami álcanév pont az ilyen edzőtermes lányoktól, mint én vagyok. Egyszer csak nyitódik az ajtó és ki lép be? Hát az emlegetett szamár. Csak rám mosolyog, nem is köszön, én meg ugyan így, majd mentem a dolgomra. Éreztem hogy guggolás közben engem szuggerál, de nem tettem szóvá, csak magabiztosan folytattam. 

-Segítsek valamit? - csengett fel mély hangja a semmiből. Uhh... 

-Nem köszi, boldogulok - válaszoltam, mintha tudnám mit csinálok, de csak improvizáltam. 

-Hogy hívnak? - kérdezte hasonló hangszínen. 

-Maddy vagyok. - Hogy lehet valakiknek ilyen hangja? 

-Szép neved van, Madison! - mondta kedvesen, majd megcsörrent a telefonja. 

-Kösz...- kezdtem volna el de félbeszakított, látszólag felkavarta amit a telefonján látott. 

-Találkozunk holnap után itt, de most rohannom kell, szia - mondta majd kiviharzott a teremből. 

-Szia! - kiabáltam halkan utána, de nem tudom hallotta- e még. A pulthoz néztem és rájöttem, hogy Cassie ezt díszpáholyból nézte végig, majd nevetve odaültem és az ajtóra néztem. 

-Még a nevedet sem tudom. - a lány erre hangosan nevet.                                      

             Jobb lett volna nem is gondolni rá , nemhogy a nevét tudni ...                

A legizzasztóbb hajszaحيث تعيش القصص. اكتشف الآن