4.

22 1 0
                                    

*Még mindig Gaara szemszöge*

Nagy nehezen felkeltem az álmom után. De nem volt idő panaszkodni hiszen hamar el kell készülődni és készenlétben lenni.

--Gyorsan reggelizzetek meg és már indulunk is.--mondta miközben élesítette és ellenőrizgette a kunai gyűjteményét.

--Hát azért volt már jobb reggelen is..--mondta Temari miközben próbálta kifésülni a haját.

--nekem pedig fáj az összes ujjam a sok edzés miatt.. Örülök hogy még tudom fogni az evőpálcikákat--sóhajtva beszélt Kankuro miközben be van kötve a keze és nehezen megfogta a pálcikát.

--Jobb ha most gyorsan megesszük a reggelit nehogy megvárassuk Narukót. Remélem emlékeztek arra amikor legutóbb türelmetlen lett.--mondtam miközben visszaemlékeztem mi történt, és kirázott a hideg.

Gyorsan végeztünk a reggelivel és elkészültünk a mai küldetésre és addig Naruko várt ránk már a maszkjában ami így néz ki

Gyorsan végeztünk a reggelivel és elkészültünk a mai küldetésre és addig Naruko várt ránk már a maszkjában ami így néz ki

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

--Jó lenne ha még ma elkészülnétek. A célpontunk nem fog várni ránk egész nap. Már indulunk is.--és már kint vár ránk elkészülve.

--Már megyünk is. Nem kell megint kirángatni minket.... újra..--siettünk kifelé még mielőtt megint dráma létezne.

Út közben találkoztunk sasukével és a csapatával.

--Sziasztok ti is mentek küldetésre?--kérdezte miközben a csapata beszélgettek a kapu előtt és nem is vettek észre minket.

--Igen de ne nagyon mondd el senkinek.--mondtam mielőtt elsuhantunk volna a kapu túloldalán.

--Kihez beszéltél?--kérdezte a kettő csapattársa

--senkivel. És mikor is jön meg sensei? Már itt várunk fél órája és még mindig nincs itt.--sóhajtott miközben a városra nézve remélte megjön az akire várnak.

--és akkor merre fogunk menni a célponthoz?--kérdeztem tudva hogy Naruko nem fog visszaválaszolni de meg akartam törni a csendet.

--Hm... Akkor ti nem emlékeztek. Elmondom akkor azt amit meg kellett volna jegyeznetek.--azzal a lendülettel meg is állt mert egyhelyben könnyebben el lehet magyarázni a dolgokat.

--Ti egy csapat veszélyes banditákat kell semlegesíteni akik a közeli falusiakat terrorizálták. Amire te gondolsz az Akatsukis célpontos küldetést azt egyedül én fogom csinálni mivel ő túl veszélyes lenne nektek, és az útban lennétek mivel titeket is meg kell védenem. Én csak egy klón vagyok aki elkísér titeket amint eléritek a falut onnantól már magatok kell legyőzni őket.--és amint elmondta indult is

csalódott, mérges és szomorú voltam hogy nem is mondta el egyszer sem hogy más küldetéseket kaptunk. Akkor talán máskor kell találkozni vele.

*Naruko szemszöge*

Remélem megértitek hogy miért kértem meg a Hokagét hogy más küldetésre osszanak titeket. Nem bírnám azt a súlyt ha az én lelkemen száradna a ti halálotok.... Már megőrültem volna ha nem lennétek... 

Még ha nem is látszódik remélem tudjátok azt hogy szeretlek titeket mind ha igazi családom lennétek...

Nem.... Ne hagyd hogy az érzéseid felül kerekedjenek. Emlékezz az utadra..

Ahhhh.... Miért kellett elmenned.... Itachi....

Már megint el kezdett izzadni a szemem..
Jobb ha befejezés ezt a jelenetet meg mielőtt megoletem magamat ezzel.

Gyorsan letöröltem az izzadságot a szememről és már közel is voltam a célponthoz.

Mar érzem is a chakráját. A nosztalgia telibe ütött engem. Az ismerős érzés amikor érzed hogy teljes biztonságban vagy és minden gondod eltűnik...

Hirtelen mintha a szívemet szoritanák vagy összenyomnák...


Szia helló mindenki
Remélem tetszett ez a rész is.
Nézd meg a többi könyvemet is.
Nyugodtan írjátok kommentárt és Megpróbálok válaszolni rá rögtön.
Viszlát.

A Gaara családWhere stories live. Discover now