❀9❀

201 10 5
                                    

Felix szemszög
__________________

- Gyere, megmutatom hol van a fürdőszoba és adok ruhákat, remélem jók lesznek a csinos kis derekadra - miért kell mindig zavarba hozni, és még egy kérdés MIÉRT JÖVÖK ZAVARBA?!
- Kössz - mondtam majd vörös fejjel elvettem a ruhákat tőle és bementem a fürdőszobába.

Éppen vetkőztem azaz levettem a nadrágom, amikor Hwang uraság benyitott. Még jó hogy nagy poló volt rajtam és ezért nem látszott semmi olyan dolog.

- Bocs, megzavartalak? - ááá nem! Dehogy is, csak tudod éppen zuhanyozni készülök és már félig mesztelen is vagyok!
- Hát... tudod most mondanám hogy nem, de igen nagyon is megzavartál - erre csak halk kuncogást hallottam
- Csak szólni szerettem volna hogy a ruháidat ha szeretnéd bedobhatod a szennyes kosárba majd kimosom és visszaadom neked.
- Kössz - válaszoltam és már itt sem volt.

Gyorsan lezuhanyoztam, majd felvettem a ruhákat amiket Hyunjin adott de sajnos a nadrág túl nagy volt ezért egy szál alsóban és egy kétszer nagyobb fehér polóban kellett vissza mennem Hyunjinhoz.

Gyorsan megtaláltam, a konyhában volt és evett. Még meg sem várt!

- Már is kész va - állt el a szava gondolom észre vette hogy nincs rajtam semmi az alsómón és azon a tetves polón kívül
- A nadrág túl nagy volt - mondtam már teljesen vörös arccal
- Nagyon aranyosan nézel így ki - kössz, bíztató - éhes vagy?
- Eléggé - mondtam majd leültem mellé.

Miután végeztünk is Hyunjin elment zuhanyozni majd eljött az lefekvés ideje, nagyon jó mit ne mondjak.

- Hol szeretnél aludni? Az ágy külső részén, vagy a belső részén? - kérdezte Hyunjin
- A nappaliban tökéletes lesz.
- Ne már! Ne csináld ezt! Aludj velem! - mondta kis kutya szemekkel
- Hyunjin kérlek hadd aludjak a nappaliban!
- Ha ezt szeretnéd - sóhajtott
- Köszike Hyung. - nem hiszem el hogy én ezt tényleg kimondtam

Miután lefeküdtünk aludni,mármint én a nappaliban ő pedig a saját szobájában én azonnal el is aludtam.

Körülbelül 2:30 lehetett amikor eleredt az eső. Én imádok esőben aludni viszont a dörgések és a villámok nem a kedvenceim.

Ijedtemben felrohantam Hyunjinhoz és kopogni kezdtem viszont nem jött válasz. Fasza.
Benyitottan és egy békésen alvó Hyunjint láttam.

- Hyunjin! Hyunjin! - szólitgattam
- Mi történt? - kérdezte fáradt hangon
- Nem tudok aludni... - suttogtam szinte alig hallhatóan
- Félsz?
- Talán...egy ici-picit - de miután ezt kimondtam egy óriásit villámlott, amitől annyira megijedtem hogy szinte azonnal Hyunjin mellett voltam.

Egy szót sem szólva magához ölelt, ami egy kicsit kínos volt, mert a polóm időközben felcsúszott és csak egy alsóban voltam.

- Ne félj, amíg itt vagyok melletted, addig senki sem árthat neked! -suttogta a fülembe amitől kirázott a hideg, de egyben jól is esett amit mondott.

Ezek után gyorsan el is aludtunk.

- Hahó! Felix! Reggel van! - húzta szét a sötétítőket a szobában Hyunjin
- Csak még öt percet kérlek - nyöszörögtem majd fejemre húztam a takarót
- Lixie, ne akard hogy máshogy keltselek fel! - erre a mondatára egy picit meglepődtem, mégis hogyan akar másképpen felkölteni? - Te akartad! - mondta majd.... rá ült a csipőmre és kezeimet a fejem fölött összefogta
- H-hyunjin te mégis mit-
- Shh - mondta és a mutatóujját a számra helyezte - Mondtam már hogy mennyire szexi vagy ilyenkor? - mi a franc történik?! - Talán túlságosan is - mondta majd annyira közel hajolt hozzám, hogy éreztem arcomon a leheletét
- Hyun - mondtam volna, de nem hagyta hogy befejezzem, ugyanis... MEGCSÓKOLT?!

Ezek után csak leszállt rólam és úgy tett mintha semmi sem történt volna.

- Na gyere Felix! Ma sok dolgunk lesz! - mondta
- M-máris megyek - mondtam és felültem az ágyban
- Ennyire lesokkoltalak? - kérdezte mosolyogva, eddig is ilyen aranyos volt amikor mosolygott?!
- Csak egy picit meglepődtem - próbáltam elrejteni a már paradicsom színű arcomat, de nem jártam sikerrel.
________________











579 words

𝗝𝘂𝘀𝘁 𝗬𝗼𝘂 𝗔𝗻𝗱 𝗠𝗲 | 𝗛𝘆𝘂𝗻𝗹𝗶𝘅 𝗙𝗮𝗻𝗳𝗶𝗰𝘁𝗶𝗼𝗻 ✓Where stories live. Discover now