Van hogy a szerelem ferrarival érkezik

3.fejezet

Charles

Amint befordultam a kocsi felhajtóta anya már rohant is ki a házból, hogy üdvözöljön. - Kicsim de örülök, hogy végre haza jöttél. -ugrik egyből a nyakamba. - Én is örülök neked anya. -ölelem meg. Kivettem a bőröndömet a csomagtartóból és már mentem is be a házba, ahol Arthur várt rám. - Megjött a sztár, hát téged is látni?! - ironizál, majd beleboxol a vállamba. - Na már tudom mi hiányzott az életemből. -forgatom meg a szemem, amit anya csak egy fej csóválással díjaz. -Ahelyett, hogy egymást marjátok inkább meg is teríthetnétek. - erre a kijelentésre megindulok a konyha felé, de öcsém megelőz és levágódik az asztalhoz szóval természetesen a térítés is rám marad. Miután elég meleg lett a leves asztalhoz ültünk és elkezdtünk enni. - Na és milyen volt a tesztelés fiam? Jó lesz a jövő évi autó? - érdeklődve nézett rám anya. - Nem rossz, de még sokat kell rajta dolgoznunk az biztos. -mondtam kissé fáradtan. - Nem baj, de most szünet van úgyhogy pihenj egy kicsit nehéz éved volt. -Tudom, de nem hagy nyugodni, hogy még mindig nem az igazi az autó. -csóváltam a fejem. - El kéne menned valahova pihenni ahol nem fogallozol a munkával csak magaddal. -folytatta anya aggódva. -Ahj nincs kedvem hozzá anya, de tényleg. -néztem rá. - Még szerencse, hogy én már foglaltam neked és nincs kifogás, semmi nyavalygás holnap 8kor indul a géped. -kacsintott rám az öcsém. - Ki van zárva meg egyáltalán mit foglaltál? Elment az eszed?! -néztem rá kikerekedett szemekkel. -Charles fogd vissza magad, legyél kedvesebb az öcséddel, jót akar neked. Hálás lehetnél, hogy ilyen testvéred van ahelyett, hogy számon kéred.  -nézett rám szigorúan anya. - Na most, hogy befejezted a hisztit megmutatom, hogy milyen komoly helyen foglaltam neked szobát... Szóval hogy tetszik? - néz rám érdeklődve Arthur. - Jó be kell, hogy valljam nem rossz, de legközelebb ne csinálj ilyen magán akciókat! -  néztem rá komolyan. - Na örülök, hogy tetszik mondjunk úgy sem lett volna más választásod... pakolj össze, ha gondolod kiviszlek holnap a reptérre. - Arra semmi szükség magán géppel megyek, semmi kedvem feltűnősködni reggel 8kor a reptéren. - morogtam az orrom alatt. - Ahogy gondolod. - vont vállat, majd evett tovább.

Amint végeztem az ebéddel gyorsan el is köszöntem anyáéktól, hogy még legyen időm összepakolni a csomgjaimat. Fáradtan rogytam le a lakásom bejáratában. Őszintén semmi kedvem nem volt újra bepakolni a bőröndömbe úgy, hogy a fél életemet így kell leélnem, de abban igaza van anyáéknak, hogy valószínű jót fog tenni a környezet változás. Nem tartott sokáig míg összedobáltam a cuccaimat a bőröndbe, őszintén nem tudtam mire számítsak, de szeretem a kihívásokat és végső de nem utolsó sorban bebizonyítom anyáéknak, hogy jól vagyok.

A ma reggel igencsak korán indult, de nem bánom a gépen még úgy is lesz időm aludni egy kicsit. Négy órát repültem majd leszállás után még egy keveset kellett autóznom a hotelig. Be kell, hogy valljam, nagyon lenyűgözött a táj már leszálláskor is, de amint egyre közelebb értem a hotelhez annál biztosabb lettem ebben a kijelentésemben. Nem voltak sokan a hotelben, aminek kifejezetten örültem. Nem akartam senkinek autogramot adni vagy kedvesen mosolyogni miközben a forma 1-ről kérdezgetnek.

Miután kipakoltam nagyjából a cuccaimat, úgy döntöttem, hogy le is megyek a medencékhez. Gyorsan felkaptam egy törölközőt és a köntösömet és már meg is indultam a medence tér felé.

Jó olvasást! <3