Minket egymásnak szánt az ég [Felix ff.]

2.

[Hyunjin szemszög]

Mikor meghallottam Y/N halk szuszogását tudtam, hogy elaludt. Olyan aranyos látványt nyújtott, hogy az mosolygásra késztetett engem. Kikapcsoltam a tv-t, majd visszagondolva arra, hogy végre megtettem, amire az első pillanattól kezdve vágyom, fejemet a párnámba temetem.

Óvatosan átkaroltam, közel húzódtam hozzá, majd hajába puszilva lassan engem is elnyomott az álom.

*Másnap*

Megreggeliztünk, majd vissza indultunk a dormba. Y/N rohant be a lakásba egyenesen Felix szobája felé. Kuncogva néztem végig az előbbi jelenetet, majd megrázva fejemet én is a bejárati ajtó felé vettem az irányt. Leültem beszélgetni a többiekkel, majd bekapcsoltak valami filmet, de igazából senki se nézte. Mindenki afelől érdeklődött, hogy mi történt velünk, hogy alakult a randi.

[Y/N szemszög]

Mivel mindent azonnal elmesélek Felixnek, ez sem lehetett kivétel. Iszonyat boldogan rontottam be a szobába, majd meglepve néztem körbe a szobába, ugyanis Felix nem volt itt. Vagyis én azt hittem.

Hátulról megijesztett, majd egy ölelésbe vont.

-Jézusom Felix! A szívbajt hoztad rám.-kaptam a szívemhez, majd viszonoztam az ölelést.

-Mizu veled?-borzolta össze a hajamat.

-Úristen mesélnem kell.-ültem le az ágyára izgatottan.

-Na mondjad.-ült le ő is, majd halványan elmosolyodott.

-Hyunjinnal a randink iszonyat jó volt. Elvitt egy faházhoz, ahol ti szoktatok bulizni meg ilyenek, és a tó partján piknikeztünk, és ő készítette a kajákat. Majd annyira elbeszélgettük az időt, hogy fel se tűnt nekünk, hogy már megy le a nap, de így végig tudtuk nézni a naplementét. Utána mivel hűvös lett bementünk. Lefürödtünk, majd lefeküdtünk filmet nézni. Majd megszólalt hogy valamit régóta meg szeretne tenni. És MEGCSÓKOLT!-kiabáltam el magam a végére, majd ugrándozni kezdtem az ágyon.

-Örülök nektek, Y/N. Remélem tényleg szeret téged és vigyáz rád, mert ha nem kinyírom.

-Én úgy érzem, hogy szeret és én is szeretem.-mosolyodtam el.-Amúgy tényleg. Hyunjin mesélt a Fülöp-szigetekről, vagyis hogy másfél hónap múlva megyünk oda 2 hétre.

-Hát igen, régóta terveztük, de most lett rá elég időnk és JYP is mondta, hogy már igazán ránk fér.

-Az biztos. Néha nagyon túlhajszoljátok magatokat. Már rendesen aggódom miattatok. Volt, hogy hajnali 2-kor érkeztetek meg, mert addig próbálgattatok.-szomorodtam el. Idolnak lenni nem olyan könnyű, mint azt egyesek gondolják.

-De nem kell aggódnod miattunk.-simogatta meg fejemet. Köztünk már szinte megszokottak voltak ezek a kisebb érintkezések.

-Könnyű mondani.-motyogtam neki, mire ölelésbe vont. Imádtam az öleléseit, bármilyen hangulatba voltam, mert mindig megnyugtatott. Ha sírtam megölelt, ha boldog voltam megölelt, ha csalódott voltam megölelt, ha összetört voltam megölelt. Mindegy volt, tudta hogy ezzel megnyugtat.

Kis idő múlva Hyunjin is bejött, hogy ránk nézzen. Leült, ölébe húzott, majd hátulról átkarolt, és a nyakamba bújt. Nem nagyon szólalt meg, csak hallgatott minket, közben a hajamat piszkálta, ami nagyon jó érzés volt.

Később egy elmélyült beszélgetés után társasozni akartunk. Felix felkelt, hogy hozza az Uno-t, majd amint kilépett a szobából Hyunjin állam alá nyúlva hátra fordítja a fejemet és az ajkaimra hajol. Felix kicsit megtorpanva jött be a szobába, majd elkezdte előpakolni a játékot.

-Akkor játszunk, vagy magatokra hagyjalak titeket?-kérdezte nevetve.

-Játszunk.-váltam el Hyunjintól, aki durcásan nézett rám.

Kiszálltam az öléből, majd leültem kettejük mellé. Lejátszottunk egy jó pár kört, mindannyian nyertünk már minimum kétszer. Már szinte sírtunk a röhögéstől, amikor Felixnek 12 lapot kellett felhúznia.

-Ez nem vicces!-játssza a sértődöttet Felix, mire belőlem csak jobban kitör a nevetés.

Erre nekiállt engem csiklandozni, mire már a könnyem is kicsordult és vagy ötvenszer bocsánatot kértem és könyörögtem, hogy hagyja abba. Hyunjinra néztem, aki egy hamisnak tűnő mosolyt villantott. Csak nem féltékeny?

Amint abbahagyta a csiklandozásomat Felix, Hyunjin ölébe borultam és megölelgettem, majd ajkaira pusziltam többször is bebizonyítva, hogy szeretem őt. Azonnal feloldódott és egy büszke vigyor vette át a helyét az előbbi féltékenységnek.

(...)

Miután mindenki lezuhanyozott, filmezésbe kezdtünk, kivéve Hyunjint, aki gyakorolni maradt, mert úgy gondolta fejlesztenie kéne a táncképességeit. Én Felix és Bangchan közé ültem le, majd én is a filmre koncentráltam. De egy idő után elnehezedtek a szemhéjaim és elaludtam.

Arra keltem, hogy valaki megbökdös.

-Ébresztő Y/N, vége a filmnek.-bökdösött tovább Felix.

Ahogy kinyitottam a szemeimet, feleszméltem, hogy konkrétan Felix mellkasán pihentetem a fejem.

-Jó jó.-keltem fel azonnal, majd megborzoltam Felix haját, és nevetni kezdtem a vicces és egyben aranyos látványon.

-Te kezdted.-mondta, majd elkezdett csiklandozni. Erre hangosan nevetni kezdtem és kérleltem hogy hagyja abba. Addig folytatta, míg hirtelen kezeimmel megfogtam kezeit így megállítva őt cselekedetében. Hirtelen feltűnt, hogy arca nagyon közel van az enyémhez. Ez neki is feltűnt és mindketten megdermedtünk. Bámultunk egymás szemeibe, miközben el sem engedtük egymás kezeit. Közelségétől éreztem, hogy arcom szinte égni kezd. Mikor észbe kapott elhajolt tőlem.

-Én, ő...-vakarta meg tarkóját kicsit idegesen és zavartan.

Ezután csend telepedett közénk, nem szóltunk egymáshoz. Mivel időközben hazaért Hyunjin, fogtam magam és megkerestem. A szobájába találtam rá, miközben újra festett. Gondoltam halkan mögé osonok és utána szépen leülök mellé, de ráléptem valamire, ami zajt csapott, mire Hyunjin ijedten kapta hátra a fejét és a festővásznat hamar eltakarta előlem.

-M-mit csinálsz itt?

-Én csak jöttem nézni ahogy festesz. Valami baj van?

-Nem, csak ez a festmény túl rossz lett ahhoz, hogy megmutassam.

-Értem...-kicsit furcsálltam, de végül inkább abba a tudatba maradtam amit Hyunjin mondott. Hirtelen feltápászkodott, és elém sétált. Arcomat kezei közé fogta, és mélyen a szemembe nézett. Még egy darabig szemeimet vizslatta, majd közeledni kezdett felém és egy csókot kezdeményezett. Ajkaink tökéletes szinkronban mozogtak, kezeimet nyaka köré fontam, ő pedig levezette tenyereit derekamra és közelebb húzott magához. Megnyalta alsó párnácskámat ezzel bejutást kérve, amit kis hezitálás után megadtam neki az állkapcsomat lejjebb engedve, hiszen nekem ez volt az első francia csókom*. Nyelve feltérképezte számat, majd táncot járt az enyémmel.
(*francia csók: A francia csók egy kicsit trükkösebb, mint egy puszit adni az ajkakra. Tartalmazza a nyelvet.)

-Szeretlek Y/N!-vált el tőlem, majd nyakamat kezdte csókokkal behinteni.

-É-én is szheretlek.-annyira jól esett, ahogy nyakamat kényeztette, hogy beszélni se tudtam már normálisan.

Hirtelen meg is szívta a vékony bőr felületét, mire egy halk sóhaj hagyta el ajkaimat.

-Srácok, kész az ebéd.-halkult el a végére Felix, mire Hyunjin abbahagyta nyakam csókolgatását.

-R-rendben, megyünk.-még a végére sem értem a mondandómnak Felixnek már nyoma se volt.

Fura, amióta...

Amióta olyan közel volt egymáshoz az arcunk, hogy orrunk szinte összeért...