Szerelem az aszfalton

13.rész

A másnap viszonylag későn indult a két fiúnak ugyanis délután kettőkor keltek fel. Minho rápillantott a telefonjára és ekkor szembesült vele, hogy két óra múlva neki bizony versenye lesz.

- JISUNG!! - ordította el magát.

- Jézusom de megijedtem. - fordult hátra, hogy Minhora nézhessen.

- Mi a baj Hyung?

- Versenyem lesz két óra múlva. - pánikolt tovább az idősebb.

- Ezért kellet ordítani? Az még nem most lesz. - sóhajtott nagyot.

- Csak egy baj van az pedig nem más minthogy egy órára van innen a verseny helyszíne, úgyhogy elkéne indulnom. - kezdett el fel-alá rohangálni a lakásba cuccait keresve.

- Így már mindjárt más. - kezdett el Jisung is készülődni azzal a gondolattal, hogy Minhoval tart.

Végül öt perc alatt indulásra készen álltak. Jisung még kivett két banános tejet a hűtőből és már indultak is. Az út felét végig beszélték majd úgy gondolták zenét hallgatnak és együtt énekelnek.
Amint a fiatalabb elkezdte a szöveget énekelni Minho szíve nagyot dobbant hangja hallatán. Jisungnak angyalszerű hangja volt, az idősebb nem tudott betelni vele.

- Gyönyörű hangod van. - nyögte ki nehezen a dal végeztével.

- Köszönöm. - pirult el rögtön a fiatalabb.

Az út maradék részében Minho is énekelt bár fele annyit, mint Jisung. Amint megérkeztek Chan egyből fogadta őket, de meglepetésükre mindenki ott volt. Felix olyan lendülettel akarta megölelni legjobb barátját, hogy sikeresen fellökte őt, aki Minho ölében kötött ki. Mindenki csak mosolygott a helyzeten miközben Jisung próbálta leplezni zavarodottságát.

- Jól vagy? - kérdezte végül minden erejét összeszedve.

- Igen jól vagyok, de leszállnál rólam légyszíves. Mindenki minket néz. - mondta Minho vörös fejjel.

Olyan közel voltak egymáshoz, hogy ajkaik már majdnem összeértek. Jisung amint észbekapott leszállt Minhoról majd felsegítette őt a földről.

- Bocsi fiúk. - kért bocsánatot Felix mintha csak véletlen balesett lett volna az egész.

∞∞

A verseny végeztével mindenki elindult haza hiszen másnap mindenkinek munkába kellett mennie és már későre járt ahhoz, hogy csináljanak valamit közösen. Mivel Jisung Minhoval jött, így vele is ment haza. Út közben mind a ketten csöndben voltak, csak a rádióban szóló zene töltötte be a kocsi légterét, ezzel egy kis hangulatot varázsolva a némaságba.

Amint megérkeztek Jisung lakásához elbúcsúztak egymástól, majd a fiatalabb már indult is be lakásába. Miután a fiú betette lábát az ajtón és becsukta azt Minho azon nyomban elindult rengeteg kérdéssel fejében melyekre nem kapott választ. Egész este nem bírt aludni. Csak a verseny előtt történtek jártak a fejében és Jisung arca, amit pír borított mikor a kocsiban megdicsérte hangját. Azon agyalt vajon a fiatalabb érez-e iránta valamit.