Tanár úr, kérem

~66

Szeptember elseje van.
Évnyitó.
Végzős évem lesz az idei, mindent meg kell tennem azért, hogy jól sikerüljön!
Marktól nem búcsúztam el. Miért is tettem volna? Már nem fűz minket a másikhoz semmi.

A nyáron befestettem a hajam. Vörös lettem! Brutálisan tetszik nekem ez a szín!

Reggel 6:00-kor csörgött az ébresztőm.
Megadom a módját az iskola kezdésnek.
Megcsináltam a szemöldökömet, a szempillámat, és egy rúzst is kentem fel!
Igyekszem mègjobban adni magamra, mint ezelőtt.
A hajamat félig felkötöttem, majd kivasaltam.

Egy egyberuhát vettem fel, ami felül fehér, alul fekete és rövidnadrágos.
Kis nyárias, de mégis ünneplős.
Egy kisebb táskát viszek ma magammal az iskolába, beleférnek az irataim, a kártyám és a telefonom.
Papírt meg tollat majd kérek valakitől.

Egy ideig gondolkoztam, hogy sportcipőben vagy magassarkúba menjek, végül a magassarkú mellett döntöttem.

Egyedül mentem az iskolába, ami eléggé fura volt..
Sosem mentem egyedül, vagy ha igen, akkor sem sűrűn tettem.

Az iskolához érve oda mentem a többi osztálytársamhoz, majd vártuk az osztályfőnök további utasításait.
Már 8 óra rég elmúlt, de még nem kezdődött el az évnyitó.
Kérdeztük, hogy miért, állítólag nem érkezett még meg az egyik új tanár, rá várunk.
Fantasztikus... Bezzeg ha mi késnénk el! Na abból lenne nagy probléma!

További 20 perc várakozás után végre elkezdtük.
Szokásos hablaty ment folyamatosan. Az igazgató beszéde, néhány terv ami várható a tanévben, stb stb. Nem kell bemutatnom szerintem.

De végre jött az izgalmas rész is. Bemutatták az új tanárokat!
-Kedves diákok-szólalt meg az igazgató.- Had mutassam be nektek új tanárjainkat!
-Ő itt Mrs. Anckles- mutatott a bal szélen ülő hosszú barna hajú, fiatalos nőre. - Ő lesz a matek tanár!
-Ő itt Mr. Patrick. - mutatott Mrs. Anckles mellé. Mr. Patrick egy 40 év körüli, viszonylag jól kinéző férfi. - Ő az új informatika tanárunk!
-És had mutassam be a késő tanárunkat is!-nevette el magát. - Aki még mindig nincs a színpadon- nézett körbe. -Áhh... Már látom is! Mr.Cooper!- szólt hátra. -Jöjjön ide!-hívta fel a színpadra.

Nem ő az első Mr.Cooper akinek a nevével találkoztam mióta elváltak útjaink, de egy kicsit reménykedtem az újra találkozásban.

-Bocsánat- kért elnézést mikor fellépett az igazgató mellé.
Ő volt az. Damon. És Ő még nem is tudja hogy itt tanulok.
Egyszerre könnyebbültem meg, és keletkezett csomó a torkomban. Vajon hogyan fog rám reagálni?
-Semmi baj! Szóval gyerekek Ő itt Mr. Cooper. Kémia tanár! Pont mint az előző Mr. Cooper! - nevetett. -Legalább nem kell megtanulni  a nevét!