Tanár úr, kérem

~78

Egy kis időbe eltelt, míg találtunk egy üres termet, de szerencsére sikerült.

Damon a terem hátsó részében pakolta le a cuccait, így követtem őt.
Mire mellé álltam, elkezdett felém közeledni, beszorított a sarokba.
-Nagyon jól nézel ki-súgta a fülembe.
Szavam is elállt, annyira zavarba jöttem tőle. Mai napig zavarba tud hozni engem.
Végig húzta kezét a combomon, majd a keze áttért a fenekemre. Jól megszorította majd végül megcsókolt.
-Na gyere, csináljunk úgy, mintha tanulnánk is- hajolt el tőlem.
-Már most? Ki hiszi el?Inkább csak tényleg beszéljük meg, hogy mi hogy lesz.
-Az órarendedet látod. Azokban az órákban találkozunk, kedvünk szerint fogunk tanulni vagy épp nem tanulni- kacsintott rám- de semmiképp sem maradhat el a tanuláa része, ugyanis ebből fogsz érettségizni! Nem játék ez!Hiába fogod fel annak.
-Jó oké. De ma nem akarunk együtt vacsorázni? Átmegyek hozzád és főzök én- mosolyogtam rá.
-Biztos szeretnéd? Holnap 0. órában velem vagy.
-Na és? Veled kezdem a napot,nem kések el, az már biztos!- nevettem el magam.
-Te lány, te lány!- nevetett Damon is. - Tudom, miért szeretlek én téged ennyire. - ölelt magához.

Majd az ölelésünket egy ajtónyitás szakította meg, azonnal szétváltunk.
-Oh! Elnézést!- jött be egy tanár 2 diákjával. Vajon ők hármasoznak? Na mindegy... - Azt hittük üres!
-Nem, nyugodtan gyertek. Úgyis mi csak megbeszéltük a külön órákat.
-Biztos? Kereshetünk más termet. - ajánlotta fel.
-Szükségtelen. Diana, mára végeztünk, holnap 0. órában találkozunk. Legyél a tanárinál, ott találkozunk! További szép napot!- köszönt el tőlem Damon.
-Rendben. Viszlát. - majd kijöttem a teremből és elszomorodtam.
Igazán kereshettek volna másik tantermet!

Már majdnem elhagytam az iskolát, mikor jött Damontől egy üzenet.

" 1. emeleti férfi WC. 😉 "

Elmosolyodtam. Mintha csak egy tinivel járnék, esküszöm! Vissza fordultam az olvasott helyszín felé, majd benyitottam.