T/n, Haruko, Moe és a másik négy vad, egy idősebb fiú, egy középkorú férfi, a lány a regisztrációról és egy asszony. A többiek mind vadászok, és a keleti szárnyban vannak.
-Haruko? - suttogja T/n, miközben elindulnak a most már sötét kórházi folyosókon. A lány odafordul, és egy "hmm?"-höz hasonló hangot ad ki. - Van valami ötleted, hogy hogyan... hát ne haljunk meg? - folytatja aggodalmasan, amire Haruko megrázza a fejét.
-Bújjunk el, úgy nem találnak minket meg. - mondja, és benyit egy kórházi szoba ajtaján, ami kinézetéből ítélve egy műtő volt.
-Ne ide, itt nincs annyi búvóhely. - mondja Moe halkan, amire T/n fejében mintha meggyúlt volna egy kis villanykörte.
-Menjünk le az alagsorba. Az sötét, és a kutya se menne le oda. - mondja, de mielőtt elindulhat volna a lefele vezető lépcsők felé, Haruko közbeszól.
-Azzal lenne egy kis baj.. - a barátnői értetlen tekintetet vágva ránéznek, amire ő újra nekifog. - Én már voltam itt látogatóba, és az alagsorban is jártam már. Oda viszont csak a keleti szárnyból lehet lejutni, vagy pedig lifttel a nyugatiból, ami persze nem működik.
-Megoldjuk. - jelenti ki T/n, azzal magukkal rántja Harukot, és elindulnak a keleti szárny felé. Ahogy sétálnak az üres, csendes kórházi folyosókon, hirtelen futást hallanak.
-Mi volt ez? - kérdezi ijedten Moe, ahogy mindannyian a hang irányába merednek, ami utólag visszagondolva nincs is messze. T/n lecsitítja, és a szemével a legközelebbi kórházi ágyat keresi, ami alá mindhárman beférhetnének.
-A játék elkezdődött. 1 óra maradt hátra. - mondja a női hang. A lányok értetlenül néznek egymásra. A játék már elkezdődött, nem igaz? Amikor mindenki már mindenki megérkezett a saját szárnyába, akkor kezdődik a játék, ugye?
-Valaki késhetett. - mondja Haruko, kimászik az ágy alól, és kilép a terem ajtaján. Körülnézett a folyosón, ahol éppen egy lány sétált feléjük. Vállig érő szőke, göndör haja volt, és több, arany nyaklánc lógott a nyakában, a kezében pedig egy pisztoly volt. Őt nem látták a nyugati szárnyban. Egy vadász az. Haruko behúzta a fejét, és halkan visszalépkedett a barátnőihez.
-Láttál... - a lány lecsitította T/n-t, és bólintott.
-Egy vadász - suttogta. T/n kimászott az ágy alól, felkapta a legközelebbi asztali lámpát, és támadásra készen megállt a terem ajtaja előtt. A kinti léptek megálltak. Már közel volt. A lány egyszerre befordult az ajtón, és mielőtt ellőhette volna a fegyverét, T/n meglendítette a lámpát, és a szőke fejének vágta. Moe és Haruko sokkoltan nézték, ahogy a lány egy hangos puffanással elterül a földön, és a fején lévő sebéből ömlő vér bepiszkolja a parkettát. T/n felveszi mellőle a pisztolyt, és kilép a folyosóra, mögötte a barátaival.
-45 perc maradt. - nézi meg a telefonját Moe. - Menjünk a keleti szárnyba. - mondja, azzal végigfutnak a kórházon, és pár perc múlva a vadászok szárnyában vannak. Hirtelen elhallatszódik egy lövés, és egy kiáltás a hátuk mögül. Haruko megfordul, és a legközelebbi lépcsőfordulónál egy lassan elvérző asszonyt láttak. Az idősödő nő is vad volt, találkoztak vele a nyugati szárnyban. A lépcső tetejéről még kap két lövést a fejébe, amivel meg is hal. Hallani lehet, ahogy a gyilkosa lelépdel a lépcsőfokokon, és lassan le is ér. Egy fiú az, vállig érő barna hajjal, és egy valaha fehér inggel, amit most a nő, és talán egy másik áldozatának vére pirosra festett. Amint meglátja a lányokat, suttog magának valamit, a fejéhez emeli a saját pisztolyát, és mielőtt T/n megtehetné, főbe lövi magát, majd ő is a földre zuhan, egyenesen a nő mellé. T/n Moe kezébe nyomja a pisztolyát, és odarohan a halott fiúhoz, hogy elvegye az övét.
-Moe - néz a lány szemébe miután visszajön. - Bújj el, én pedig megkeresem az utolsó vadászt Harukoval. - Moe bólintott, és elindult megkeresni a lejáratot a pincéhez, Haruko és T/n pedig átlépve a nő és a fiú mozdulatlan testét felsétálnak a lépcsőn, aminek tetején már csak egy ajtó volt. Az ajtó könnyen kinyílt, és kivezette őket a tetőre. Körülnéztek, de a sem a hold, sem a villogó hirdetőtáblák nem világítottak meg egy ott várakozó vadászt sem; egyszóval kettejükön kívül semmi, és senki nem volt ott.
-Vajon Moe látott már valakit? - kérdezi Haruko, amire T/n megrántja a vállát. - és mi van, ha az egyik vadász is ott bújt el?
-Ne mondj ilyeneket, biztos... - a lábuk alatt, valahol az első vagy a második emeleten eldördül egy lövés. Mindketten az ajtó felé fordulnak, de mielőtt visszajuthatnának az épületbe, az becsapódik. A lányok odarohannak, és dörömbölni kezdenek rajta, megpróbálják berúgni, de nem nyitódik: valaki bezárta.
Mindeközben Moe már az alagsorban volt. Vak sötét volt, és a folyosóról lépéseket hallott, amik egyre gyorsabban haladtak felé, majd hirtelen megálltak. Mindkettő, mert ketten voltak.
-Nincs itt senki - mondta egy fiú. Moe remegni kezdett, és a pisztolyát magához szorítva, a falnak támaszkodva próbálta csendben hallgatni a beszélgetést.
-Chishiya - a másik illető a lány volt a játék elejéről. Ő is vad volt. Ezek szerint mindketten azok. - Add a zseblámpát - mondta, amire Chishiya előkotorászta a zsebéből a lámpát, és a lány kezébe nyomta. Be is kapcsolta, aminek következtében az alagsor egy része fénnyel telt meg. Moe félve ugyan, de megszólal egy vékonyka hangon.
-Akkor ti is vadak vagytok, ugye?
-Igen, előjöhetsz - mondja a fiú. Moe előmászik. Előtte a szőke Chishiya, és a lány áll. Mindketten egy egy pisztolyt tartanak Moe-ra.
-Lődd le, Chishiya - mondja a lány hidegen, de a fiú nem követi az utasítását, csak áll, miközben a remegő Moe felé tartja a fegyvert. Az arcára kiül egyfajta ravasz mosoly, majd a lány felé fordul.
-Nem. - jelenti ki, miközben lassan leemeli a pisztolyát. - Vadak nem ölnek más vadakat.
-Mi? - a lány csalódottsággal sűrített lepettséggel nézett a nála kicsivel magasabb fiú szemébe.
-Én neked, te pedig neki hazudtál, 1-1. - mondja higgadtan a szőke. Moe még mindig ijedten nézi a beszélgetést, tudván, hogy bármelyik pillanatban meglőheti őt a pisztolyt még mindig rá szegező lány.
-Öt perc maradt hátra.
Moe hirtelen elindul, fut ahogy csak a lába bírja, de a pisztoly is eldördül, és egy - szerencsére - nem túl jól irányzott lövedék eltalálja a bal karját, amitől elesik.
-Jajj ne már Usotsuki - mosolyog Chishiya, azzal lábon lövi a lányt, aki szintén földre zuhan, elejtve pisztolyát és zseblámpáját. A fiú mindkettőt felveszi, odarohan Moe-hoz, felsegíti, aztán lead egy utolsó lövést Usotsukinak, amivel befejezi a játékot.
-A vadak csapata nyert - hangzott el a hangosbemondóból.
A tetőtéri ajtó is kinyílt, ezzel visszaengedve T/n-t és Harukot a kórházba. A lányok gyorsan leszaladtak az alagsorba, ahol Chishiya és a sérült Moe várta őket.
-Mi történt? - sietettek oda aggódva a földön fekvő barátnőjükhöz.
-Hosszú történet, de őt meglőtték, én pedig meglőttem azt, aki meglőtte. - azzal hátatfordít, de mielőtt elmenne, megszólal:
-Nem komoly, gyorsan felépül. - a lányok még egy kicsit időztek ott, de aztán Moe-t felkarolva a kijárat fele indultak. A recepciónál három darab treff ötös volt kitéve. Mindhárman elvettek egyet, de mielőtt kimehettek volna az épületből, a telefonjaik megszólaltak.
-A vízumát 5 nappal meghosszabbította.
YOU ARE READING
Mindhalálig | Chishiya x reader
Fanfiction2. Könyv Dezsőke kedvéért. T/n egy magyar cserediák japánban. Egyszer az üres osztályterembe megy vissza egy ebédszünete után. Egy különös helyre kerül, új szabályokkal és játékokkal. Egy különös fiú, új és régi barátok segítenek neki túlélni.