3.: Amikor a nyúl hordja a vadászpuskát

100 11 3
                                    

T/n, Haruko, Moe és a másik négy vad, egy idősebb fiú, egy középkorú férfi, a lány a regisztrációról és egy asszony. A többiek mind vadászok, és a keleti szárnyban vannak.
-Haruko? - suttogja T/n, miközben elindulnak a most már sötét kórházi folyosókon. A lány odafordul, és egy "hmm?"-höz hasonló hangot ad ki. - Van valami ötleted, hogy hogyan... hát ne haljunk meg? - folytatja aggodalmasan, amire Haruko megrázza a fejét.
-Bújjunk el, úgy nem találnak minket meg. - mondja, és benyit egy kórházi szoba ajtaján, ami kinézetéből ítélve egy műtő volt.
-Ne ide, itt nincs annyi búvóhely. - mondja Moe halkan, amire T/n fejében mintha meggyúlt volna egy kis villanykörte.
-Menjünk le az alagsorba. Az sötét, és a kutya se menne le oda. - mondja, de mielőtt elindulhat volna a lefele vezető lépcsők felé, Haruko közbeszól.
-Azzal lenne egy kis baj.. - a barátnői értetlen tekintetet vágva ránéznek, amire ő újra nekifog. - Én már voltam itt látogatóba, és az alagsorban is jártam már. Oda viszont csak a keleti szárnyból lehet lejutni, vagy pedig lifttel a nyugatiból, ami persze nem működik.
-Megoldjuk. - jelenti ki T/n, azzal magukkal rántja Harukot, és elindulnak a keleti szárny felé. Ahogy sétálnak az üres, csendes kórházi folyosókon, hirtelen futást hallanak.
-Mi volt ez? - kérdezi ijedten Moe, ahogy mindannyian a hang irányába merednek, ami utólag visszagondolva nincs is messze. T/n lecsitítja, és a szemével a legközelebbi kórházi ágyat keresi, ami alá mindhárman beférhetnének.
-A játék elkezdődött. 1 óra maradt hátra. - mondja a női hang. A lányok értetlenül néznek egymásra. A játék már elkezdődött, nem igaz? Amikor mindenki már mindenki megérkezett a saját szárnyába, akkor kezdődik a játék, ugye?
-Valaki késhetett. - mondja Haruko, kimászik az ágy alól, és kilép a terem ajtaján. Körülnézett a folyosón, ahol éppen egy lány sétált feléjük. Vállig érő szőke, göndör haja volt, és több, arany nyaklánc lógott a nyakában, a kezében pedig egy pisztoly volt. Őt nem látták a nyugati szárnyban. Egy vadász az. Haruko behúzta a fejét, és halkan visszalépkedett a barátnőihez.
-Láttál... - a lány lecsitította T/n-t, és bólintott.
-Egy vadász - suttogta. T/n kimászott az ágy alól, felkapta a legközelebbi asztali lámpát, és támadásra készen megállt a terem ajtaja előtt. A kinti léptek megálltak. Már közel volt. A lány egyszerre befordult az ajtón, és mielőtt ellőhette volna a fegyverét, T/n meglendítette a lámpát, és a szőke fejének vágta. Moe és Haruko sokkoltan nézték, ahogy a lány egy hangos puffanással elterül a földön, és a fején lévő sebéből ömlő vér bepiszkolja a parkettát. T/n felveszi mellőle a pisztolyt,  és kilép a folyosóra, mögötte a barátaival.
-45 perc maradt. - nézi meg a telefonját Moe. - Menjünk a keleti szárnyba. - mondja, azzal végigfutnak a kórházon, és pár perc múlva a vadászok szárnyában vannak. Hirtelen elhallatszódik egy lövés, és egy kiáltás a hátuk mögül. Haruko megfordul, és a legközelebbi lépcsőfordulónál egy lassan elvérző asszonyt láttak. Az idősödő nő is vad volt, találkoztak vele a nyugati szárnyban. A lépcső tetejéről még kap két lövést a fejébe, amivel meg is hal. Hallani lehet, ahogy a gyilkosa lelépdel a lépcsőfokokon, és lassan le is ér. Egy fiú az, vállig érő barna hajjal, és egy valaha fehér inggel, amit most a nő, és talán egy másik áldozatának vére pirosra festett. Amint meglátja a lányokat, suttog magának valamit, a fejéhez emeli a saját pisztolyát, és mielőtt T/n megtehetné, főbe lövi magát, majd ő is a földre zuhan, egyenesen a nő mellé.  T/n Moe kezébe nyomja a pisztolyát, és odarohan a halott fiúhoz, hogy elvegye az övét.
-Moe - néz a lány szemébe miután visszajön. - Bújj el, én pedig megkeresem az utolsó vadászt Harukoval. - Moe bólintott, és elindult megkeresni a lejáratot a pincéhez, Haruko és T/n pedig átlépve a nő és a fiú mozdulatlan testét felsétálnak a lépcsőn, aminek tetején már csak egy ajtó volt. Az ajtó könnyen kinyílt, és kivezette őket a tetőre. Körülnéztek, de a sem a hold, sem a villogó hirdetőtáblák nem világítottak meg egy ott várakozó vadászt sem; egyszóval kettejükön kívül semmi, és senki nem volt ott.
-Vajon Moe látott már valakit? - kérdezi Haruko, amire T/n megrántja a vállát. - és mi van, ha az egyik vadász is ott bújt el?
-Ne mondj ilyeneket, biztos... - a lábuk alatt, valahol az első vagy a második emeleten eldördül egy lövés. Mindketten az ajtó felé fordulnak, de mielőtt visszajuthatnának az épületbe, az becsapódik. A lányok odarohannak, és dörömbölni kezdenek rajta, megpróbálják berúgni, de nem nyitódik: valaki bezárta.
Mindeközben Moe már az alagsorban volt. Vak sötét volt, és a folyosóról lépéseket hallott, amik egyre gyorsabban haladtak felé, majd hirtelen megálltak. Mindkettő, mert ketten voltak.
-Nincs itt senki - mondta egy fiú. Moe remegni kezdett, és a pisztolyát magához szorítva, a falnak támaszkodva próbálta csendben hallgatni a beszélgetést.
-Chishiya - a másik illető a lány volt a játék elejéről. Ő is vad volt. Ezek szerint mindketten azok. - Add a zseblámpát - mondta, amire Chishiya előkotorászta a zsebéből a lámpát, és a lány kezébe nyomta. Be is kapcsolta, aminek következtében az alagsor egy része fénnyel telt meg. Moe félve ugyan, de megszólal egy vékonyka hangon.
-Akkor ti is vadak vagytok, ugye?
-Igen, előjöhetsz - mondja a fiú. Moe előmászik. Előtte a szőke Chishiya, és a lány áll. Mindketten egy egy pisztolyt tartanak Moe-ra.
-Lődd le, Chishiya - mondja a lány hidegen, de a fiú nem követi az utasítását, csak áll, miközben a remegő Moe felé tartja a fegyvert. Az arcára kiül egyfajta ravasz mosoly, majd a lány felé fordul.
-Nem. - jelenti ki, miközben lassan leemeli a pisztolyát. - Vadak nem ölnek más vadakat.
-Mi? - a lány csalódottsággal sűrített lepettséggel nézett a nála kicsivel magasabb fiú szemébe.
-Én neked, te pedig neki hazudtál, 1-1. - mondja higgadtan a szőke. Moe még mindig ijedten nézi a beszélgetést, tudván, hogy bármelyik pillanatban meglőheti őt a pisztolyt még mindig rá szegező lány.
-Öt perc maradt hátra.
Moe hirtelen elindul, fut ahogy csak a lába bírja, de a pisztoly is eldördül, és egy - szerencsére - nem túl jól irányzott lövedék eltalálja a bal karját, amitől elesik.
-Jajj ne már Usotsuki - mosolyog Chishiya, azzal lábon lövi a lányt, aki szintén földre zuhan, elejtve pisztolyát és zseblámpáját. A fiú mindkettőt felveszi, odarohan Moe-hoz, felsegíti, aztán lead egy utolsó lövést Usotsukinak, amivel befejezi a játékot.
-A vadak csapata nyert - hangzott el a hangosbemondóból.
A tetőtéri ajtó is kinyílt, ezzel visszaengedve T/n-t és Harukot a kórházba. A lányok gyorsan leszaladtak az alagsorba, ahol Chishiya és a sérült Moe várta őket.
-Mi történt? - sietettek oda aggódva a földön fekvő barátnőjükhöz.
-Hosszú történet, de őt meglőtték, én pedig meglőttem azt, aki meglőtte. - azzal hátatfordít, de mielőtt elmenne, megszólal:
-Nem komoly, gyorsan felépül. - a lányok még egy kicsit időztek ott, de aztán Moe-t felkarolva a kijárat fele indultak. A recepciónál három darab treff ötös volt kitéve. Mindhárman elvettek egyet, de mielőtt kimehettek volna az épületből, a telefonjaik megszólaltak.
-A vízumát 5 nappal meghosszabbította.

Mindhalálig | Chishiya x readerWhere stories live. Discover now