Pain~Nishimura Riki ff.

1.❤️‍🩹

‼️bántalmazásról és mentális betegségről lesz szó‼️

Új nap,újabb fájdalmak. Szinte mindig így kezdem a napot,hogy tudom,hogy ez fog rám várni ma is. Illetve nem kezdem a napot,mert sosem alszom. Jobban mondva nem merek aludni. Félek tőle. Jaj, bocsánat,be sem mutatkoztam, Kiss Chelsea vagyok,anyukám amerikai,apukám viszont magyar,illetve még csak 13 éves vagyok. Szeretem a kpopot,na meg minél hamarabb kiakarok szabadulni innen. Inkább nem mondom meg,hogy mi történt velem,nem akarom felidézni.

...

Végre este. Ő mondta,hogy holnap el kell menjünk valami elhagyatott vonatállomásra. Félek. Ez az egyetlen egy mondatom van,amit minden nap elmondok az imáimon kívűl. Haza akarok menni,de már otthonom sincs. Hogy mi ennek az oka? Később kitérek erre is, persze ha készen állok rá...

...

Itt hagyott,egyedül. Nincs itt a közelembe, de mégis félek. Az emberek bántanak,na meg ki tudja,hogy mikor jön erre valaki is, bár kétlem.

Valamit hallok,hallok lépteket. Lehet hogy ő?

Két férfit pillantok meg,akik felém tartanak. Könnyeim utat törnek a félelem miatt,majd kezeim remegni kezdenek lábaimmal együtt.

Odaálltak elém,az egyik férfi hozzám akart érni, de elhúzodtam. Beszéltek valamiről,egy teljesen más nyelven. Miért nem mennek el?
Ha ő visszajön,nem fog örülni nekik.

Kis idő után hallok még több hangot. Félnem kéne?...hirtelen rendőr és mentős egyenruhás embereket látok meg. Minek kellenek ide ezek?

Az egyik rendőr felém sétál. Épphogy befejeztem a sírást,erre újra utat törnek könnyeim. Félek rá nézni. Mi van,ha ő is bánt. Mi van ha ez az ember is olyan,mint ő?

Leguggol hozzám,majd mosolyog.
—Can i help you?-kérdezi angolul,mire a válaszom csak egy nemleges fejrázás volt.
A rendőr neve Josh,leolvastam a bilétáját. Josh elkezdett beszélgetni velem. Először megkérdezte,hogy hogy kerültem ide,majd közöltem vele,hogy nem tudom elmondani, mert csak egy kicsit tudok angolul.

Josh kérte,hogy menjek vele,de én nem akartam. Mondtam neki,hogy ő azt mondta,ha elmegyek akkor megöl.

—No,he can't kill you.-válaszolta,majd biccentett fejével,hogy menjek vele. Én még mindig nem akartam. Josh visszaguggolt elém, majd mondja:

—We save you,and we wanna help you.- mondta,majd ezzel rávett engem,hogy menjek vele. Gyonorgörcs jóbarátom újra megtalált,és imádkoztam Istenhez,hogyne találjon meg...ő.

Felálltam,majd odasétáltam hozzá. Mondta, hogy köszönjem meg a másik két férfinak,mert ők hívtak segítséget. Azt is elmondta,hogy előszőr a kórházba kell mennünk,mivel eléggé látszik a testemen,meg a mentális állapotomon, hogy nagyjából mi történt...

Hellooouu,újra én vagyok😂. Finally hazaértem,szóval ünneplés képpen kirakom az első részt. A kövit maybe ma este,vagy holnap rakom ki.

Remélem mindenki jól van<33