Pain~Nishimura Riki ff.

15.❤️‍🩹

Chelsea pov:

Miután megettem a levesem,úgy gondoltam, hogy inkább mégis jobb lenne valami rendes szetthet. Így letettem az üres levesestányért az éjjeli szekrényre,majd odatotyogtam a szekrényemhez. Mivel,hogy már van rajtam egy fekete melegítő,így gondoltam,hogy egy fekete basic hosszúújú póló jó választás.

—Mit csiná-jött be Ni-Ki hirtelen a szobába.

Megint egy kínos moment. Juhú.😑

—N-Ne hara-haragudj babe. Inkább megyek is.
-mondta rák vörös fejjel. Én meg csak felnevettem,annak ellenére is,hogy legszívesebben elástam volna magam.

Mikor végre felvettem a pólóm,megfogtam a leveses tányérom,majd szépen lebattyogtam a konyhába.

—Hogyhogy levetted a pólóm?-kérdezte Riki.

—Csak mert.-adtam a rövid választ.

Nesze nektek fiúk,ha szemetek vagytok velem, akkor visszakapjátok. Ilyenkor jó,ha a bestied neve a karma.

—Mi ez a stílus kisasszony?-kérdezte megfeszített állkapoccsal.

—Nem értem miről beszélsz.-mondtam teljesen ártatlanul,miközben megvontam a vállam.

—Ne játszd a hülyét Park Chelsea,nem lesz jó vége.-állt fel idegesen a székről,majd megindult felém. Drága barátom megragadta csípőm,majd egy mozdulattal "feldobott" a vállára.

—Nishimura Riki! Tegyél le.-parancsoltam szerelmemnek,de ő még csak rám se hedeített.

Amint felértünk a szobába lerakott a földre, majd villám gyorsan bezárta az ajtót.

—Na halljam,mi...ez...a...stílus?-kérdezte szüneteket tartva,miközben majd' felrobbant a dühtől. Én meg persze tovább tettettem az ártatlant.

—Nem...értem...hogy...miről...beszélsz.
-magyaráztam idegesen,és hogy hitelesebb legyen elkezdtem a kezemmel is "beszéni".

—Tudod te jól.-mondta,majd egy lépéssel közelebb jött hozzám.

—Nem,nem tudom.-istenem,milyen rafinált vagyok.🤫

—Chelsea,ne mérgesíts fel.-mondta,majd mondandója után idegesen összeszorította a fogait.

Válaszom egy nagy sóhaj volt.

—Mivel érdemeltem ki ezt?-kérdezte kiabálva, majd rácsapott egy nagyot az ajtóra. Reakcióm egy kis sikoly volt,majd kezeimet szám elé raktam.

Nem hittem volna,hogy egy ilyen kis dolog miatt ideges lesz.

—Miért húztad fel magad egy ilyen kis dolgon?
-kérdeztem.

—Ez nem kis dolog Chels. Hogy lehetsz ilyen köcsög?-kérdezte kiabálva. Szóval már köcsög vagyok,értem én. Lehajtottam a fejem,majd odabattyogtam az ágyhoz,majd leültem a szélére.

—Szóval már köcsög vagyok?-kérdeztem mélyen a szemébe nézve. Hát mit ne mondjak, eléggé fájt,hogy a szerelmem ilyet vág a fejemhez.

—Igen.-adta a rövid választ,majd elém sétált.
Milyen kedves,nem igaz?

Én inkább úgy döntöttem,hogy kimegyek a szobából. Szépen felálltam,majd kikerültem Rikit. Kizártam az ajtót,majd sebes léptekkel lementem a nappaliba,meg az előszobába,ahol a kabátok,cipők vannak. Felvettem a ruháim, majd sebes léptekkel elhagytam a házat.

Jay pov:

Fogalmam sincs,hogy mi történt,de valami nagy baj van,abban teljesen biztos vagyok.