Egy különös nyaralás!!! (befejezett)

04

- Nos, mit szeretnél?- kérdeztem, mire rám emelte kék szemeit, melyek most megbánóan csillogtak.

- Szeretnék bocsánatot kérni. Egy paraszt voltam. Sajnálom.

- Az igaz, hogy egy paraszt voltál. Sőt, még mekkora. Az amiket mondtál. Egyáltalán, hogy hihetted azt, hogy most ismertelek meg téged is és a haverodat is erre meg egyből, majd rámozdulok mindenkire. Én nem ilyen vagyok Ákos- húha, ezt így nem biztos, hogy elmondtam volna neki józanon. Akkor szerintem csak szimplán felpofoztam volna és ennyi.

- Igazad van és sajnálom. Van rá esély, hogy megbocsájtasz?

- Van- ez az igazság, sajnos roppantmód vonzz benne valami, csak hát nem tudok az felett elmenni, hogy csak ma ismertem meg.

- Akkor. Nincs harag?

- Nincs. - ráztam meg a fejem, halvány mosollyal az arcomon

- Akkor, vissza jössz velem, Molnár Kitti?- állt fel, majd a kezét nyújtotta.

- Vissza- fogadtam el a kezét, mire felhúzott.

Az éjszaka nagyon szétcsaptam magam, egy idő után nem is számoltam azt, hogy mennyi alkoholt fogyasztottam. Arra sem emlészem, hogy hol feküdtem le aludni.
Ezért reggel mikor felkeltem nem a saját szobámban találtam magam.

Gondolkoztam egy ideig, de nem valami sokáig mivel rájöttem az engem ölelő karok miatt, hogy én bizony ÁKOS ÁGYÁBAN fekszem, magával ÁKOSSAL.

- Khm....- köhintettem.
Próbáltam magamról lefeszegetni a karjait.
Mikor valamennyire sikerült fel akartam állni, de észre vettem, hogy csak egy póló van rajtam, ami a combom felét takarja csak.
Mikor megláttam, hogy lenyomódott a kilincs ilyedtemben vissza ugrottam az ágyba.

Ez nem is lett volna olyan rossz, de még mindig ott volt Ákos, ezért egyenesen rá sikerült érkeznem, mire fájdalmasan felnyögött.

- Tesó, elmentem majd jö....- jött be a szobába Bence, de mikor meglátott engem eltátotta a száját, majd a kezeit védekezően felemelte és amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan ment.

Leszálltam Ákosról és muszáj volt megkérdeznem, hátha ő tudja.

- Öhm..Ákos, én mit keresek itt?- Istenem add, hogy mi ketten nem, hogy mi nem.

- Nyugi már Molnár Kitti. Inkább feküdj vissza- mondta, majd egy lendülettel vissza is húzott maga mellé és átölelt.

- Vedd le rólam a kezedet- mondtam fenyegetően

- Na, de most miért? Mi a baj így hirtelen?

- Talán az, hogy egy napja ismerlek- mondtam

- Na és?

- Te tényleg nem érted?

- Kitti, nyugi már, nem történt semmi

- Biztos?

- Tuti

- Oké, de akkor még is, hogy kerültem ide?

- Annyira szét voltál csapva, hogy nem mertelek haza engedni, mivel azt mondtad, hogy a bátyjád nincs ott most. Én meg nem akartam, hogy ilyen állapotban egyedül legyél. Elhoztalak magamhoz és itt aludtunk, majd éjszaka mondtál valami furcsát, de mindegy is.

- Jaj, ne- fehéredtem el egy pillanat alatt- Mit mondtam?

- Beszéltél valami fiúról- lehunyta a szemét- Meg azt is mondtad, hogy amúgy nagyon jól nézek ki. Amit amúgy köszönök.- és kacsintott, én ezt nem hiszem el

- Figyelj Ákos, részeg voltam.- mondtam, miközben lehunytam a szememet. Hirtelen eszembe jutott valami- Várj csak. Milyen fiúról beszéltem?- vontam fel a szemöldököm

-Valami Balázsról- forgatta a szemét

- Jaj, ne - fogtam a fejem- és miket mondtam róla?

- Először elkezdted szidni, majd sírtál, hogy szerinted még mindig szereted, de nem vagy benne biztos. Ezután meg nekem mondtad, hogy milyen jól nézek ki és, hogy nagyon rosszul esett neked az, hogy mással láttál- mondta, a végén már fülig érő vigyorral

- Ohh Istenem- fogtam a fejem, amire elkezdett kuncogni.

- De ki ez a Balázs?

- Hát... öhm... a volt barátom. 2 hónapja lett vége- mondtam szomorú mosollyal

- Ohh, ne haragudj, nem tudtam... én nem akartam olyat kérdezni ami felkavar, csak érdekelt

- Semmi baj- mondtam mosolyogva.

Egy ideig néztük egymást csendben, majd gondoltam felállok, mert mennem kéne.

- Hát akkor, szerintem én megyek is- mondtam és elindultam az ajtó felé- Ahm... a pólót, majd vissza hozom- mondtam és gyorsan kisiettem.

Nyitottam be az ajtón, mire drága bátyám egyből letámadott.

- Hol voltál?

- Egyik ismerősömnél

- Miért nem szóltál?

- Sajnálom oké? Csak nagyon szét voltam csapva, aztán meg nem akarta, hogy így jöjjek vissza, ráadásul te sem voltál itt.

- Akkor jó- mondta, majd mintha eszébe jutott volna valami, félve rám nézett- Fiú azaz ismerős?

- Miért olyan fontos ez?- vontam fel a szemöldököm

- Kitti- mondta, már már kiabálva- Fiú vagy sem?

- Jól van na- forgattam meg a szememet- Fiú

- De ugye ti nem?

- Nyugodj már le. Nem történt semmi- forgattam meg a szemeimet

- Ne haragudj, de muszáj volt tudnom.

- Jó mindegy

- Na, de nekem most mennem kell, találkozóm van.

- Na és, hogy hívják a lányt?

- Jankának- mondta a földet nézve. Ajaj a bátyám szerelmes.

- Hát oké, akkor jó szórakozást- mondtam és kitessékeltem az ajtón, majd egy jól irányzott ütéssel becsaptam előtte azt.

Ezután gondoltam leülök egy kicsit olvasni. 10 percig, ha olvashattam, mert őrült kopogás hallatszott az ajtótól.