Egy különös nyaralás!!! (befejezett)

19

Nem tudom meddig, vagyhogy milyen sokáig táncoltunk. Csak azt tudom, hogyha visszamehetnék az időben egy pillanatra, akkor ez lenne az a pillanat.

- Kitti- hangzott fel Ákos halk hangja

- Hm?- néztem fel rá egy pillanatra

- Nem akarunk lelépni?- suttogta a fülembe

- Ákos, én nem...- néztem szemeibe kétségbeesetten, mire két kezét az arcomra rakva megszólalt

- Nyugi Kitti- puszilta meg a homlokom- Sose tennék olyat amivel ártanék neked- nézett mélyen a szemeimbe

- Ne haragudj én..én csak..megijedtem- hajtottam le a fejemet szégyenkezve.

Persze, hogy nem úgy gondolta. Annyira hülye vagyok. Ő nem olyan. Ő nem lehet olyan, mert két ugyanolyan ember nem létezik. Legalábbis remélem.

Állam alá nyúlva felemelte fejemet, majd meglátva a már könnyező szemeimet, a tömegből kihúzva engem elindult vissza a faházainkhoz.

- Bár ismerném azt a rohadékot aki ezt tette veled- motyogta mellettem dühösen

- Ákos- szólítottam meg halkan- Nyugi

- Nem Kitti- rázta meg a fejét rámnézve
- Ne mond nekem, hogy nyugi, mert nincs miért megnyugodnom

- Semmi bajom, nem kell rögtön idegeskedni- rántottam meg a vállamat.

Pedig volt miért, legalábbis nekem és ezt sajnos ő is tudja

- De van bajod Kitti és próbálnék neked segíteni, de elég nehéz úgy, hogy nem tudom miről van szó, ezáltal pedig nem tudok mit tenni- fordult felém komoly tekintettel

- Ákos figyelj, én..- mielőtt befejezhettem volna közbe szólt

- Nem Kitti- rázta meg a fejét
- Te figyelj- fogta meg kétoldalt a vállamat, mire nyeltem egyet
- Most szépen bemegyünk oda- mutatott a faházukra
- És én is mesélek neked a volt kapcsolatomról, ezáltal pedig remélhetőleg nem érzed, majd annyira rosszul magad, hogy róla kell beszélned- simította meg arcomat, majd karomat megragadva elindult be a faházba.

A szobájába érve leültünk az ágyára szemtől szemben.

- Szóval..kezdek én- szólalt meg először Ákos, mire bólintottam
- Az előző barátnőmet úgy hívták, hogy Emma- nézett el oldalra, ám a tekintete csupa gyűlöletet mutatott
- Ő volt az első lány akit kezdtem megszeretni, sőt régebben még legjobb barátok is voltunk- nevetett fel gúnyosan
- Tudta jól mit jelent nekem és ő még is megcsalt- ütött hirtelen az ágyba, mire egy kissé összerezzentem
- Ne haragudj Kitti- nézett rám sajnálkozva
- Nem akartalak megijeszteni

- Semmi baj- simítottam meg kézfejét, mire ő összekulcsolta azt az enyémmel

- A legrosszabb az egészben pedig az volt, hogy az egyik legjobb barátommal tette

- Peti- ejtettem ki hirtelen ajkaimon nevét, mire biccentett egyet
- Tehát erre céloztatok pár napja

- Igen- nézett mélyen szemeimbe
- Nem szeretnélek téged is elveszíteni. Ne érts félre, tudom, hogy nem régóta ismerjük egymást, de nekem akkor is olyan mintha ezer éve ismernélek és egy nagyon fontos személy lennél az életemben- ezután a mondata után legszívesebben a nyakába ugranék

- Ákos én...nem tudom mit mondhatnék erre- tártam szét karjaimat
- De azt azért elmondhatom, hogy nagyon fontos lettél nekem és szeretném, ha ezután ugyanúgy tartanánk a kapcsolatot

- Figyelj Molnár Kitti- ült hozzám közelebb, mire nekem már a torkomban dobogott a szívem
- Ha bármikor hiányoznék neked, csak jelölj be Facebookon