My boy

4. Epizód

Mikor bementem az utolsó előtti padsorba beültem és vártam Miát. Lehuppant mellém a drága barátnőm és elkezdtem mesélni a reggeli dolgokat. Beszélgetés után kb öt percel Miss White bejött.
-Sziasztok gyerekek! - köszöntött a harmincas nő minket.
-Jó reggelt! - mondtuk.
-Nos valószínű hallotátok, hogy össze vonták a Morton gimit velünk. Tehát jöttek új diákok a mi osztályunkba is. Remélem örömmel fogadjátok őket! - mosolygott ránk kedvesen a tanárnő.
Nyílt az ajtó és bejöttek és én majdnem szívbajt kaptam. Basszus, basszus ezt nem hiszem el! Ott volt Zack is, hát persze!
-Mia ugye nem mész innen sehova? - néztem rá ijedten.
-Dehogy Em, - nézet rám furán -  nem hagynálak itt semmi pénzért! De miért kérded?
-Itt van Zack. - néztem rá még mindig ijedten.
-Na muti ki az! Hogy néz ki? - nyújtogatta nyakát.
-A fekete bordzsekis. - feleltem.
-Na akkor foglaljatok helyet! - intett a tanár nő az újoncoknak.
Mikor elsétált mellettem Zack rám kacsintott.

Szerencse, hogy csak az első nap van mert nem volt semmi komoly az ofőn kívül.

Miával ponpon lányok vagyunk és minden nap van edzésünk tehát ma is. Gyorsan érte szaladtunk az edzős cuccainkért és rohantunk is az öltözőbe. Én a világos rózsaszín haspólóm és a fekete sport rövid gatyát meg egy sport cipőt húztam és fel kötöttem a hajam. Mia ugyanez csak fehér haspólót kapott magára.

Már javában tartott az edzés mikor az új csapatból a srácok csatlakoztak persze nem az edzéshez. Sophia a ponpon kapitány szünetet tartott így elmentünk inni a padokhoz. Pont ott ült Marcus, egy tipik fuck boy, szőke haj kék szem. Röviden fúj.
-Szia cica! Tök jól nyomod, nem kell a segítség? - virított egy bugyi rohasztó mosolyt az arcára. Hát nálam ez nem jön be. Amennyi bátorságot össze tudtam szedni az mind kijött belőlem
-Nem. - kihúztam magam és hátat fordítottam.
-Hidd el kell még az neked! - mondta, majd elsétált.
Mia csak nézett rám kikerekedett szemekkel.
-Most mi az?
-Semmi "cica" - kacsintott rám.
-Hagyj máár! - röhögtem és meglöktem a vállát.

Vége volt az edzésnek és pakoltam össze felé a dolgokat mikor valaki megcsikizte a derekam. Hirtelen felugrottam az ijedségtől. Hátra néztem és Zackkel találtam szemben magam.
-Hagyj már békén! - mondtam felháborodottan de viccesen.
-Jó bocs. - emelte fel a kezét röhögve.-Segítsek hercegnő? - kérdezte. Én ezzel a mondattal bele nyomtam a zsámolyokat a kezébe.
-Köszi. - néztem rá furán.
-Hova vigyem? - kérdezte.
- A szertárba. - mondtam és még mindig megvoltam lepve.

Már mindent bepakoltunk. Tényleg kedves volt tőle, hogy segített. De meglepő is mivel nem gondoltam volna, hogy segítő kész.
-Tényleg köszi, hogy segítettél. - félénk kis mosollyal néztem rá.
- Természetes.-mondta egy fél mosollyal. - Amúgy tök jó segged van. - nézett rám egy huncut mosollyal.
- De hülye vagy. - ütöttem meg a mellkasát és felháborodottan kiviharzottam a torna teremből. Hogy is gondolhattam. Ugyan olyan mint a többi.