Alone

Aggodalmak

-Mikor szabadnapom volt, amire igen ritkán kerül sor, elmentem a könytárba. Olvastam Sumeru erdejeiről, pár képet is találtam a könyvekben, de tudtam hogy nem fofok oda eljutni.

-Szerintem itt az idelye elérni az álmaid. Régebben lovaskocsival is mentek oda emberek a hangulat miatt. De mostanában már ritkán indul Liyueból lovaskocsi, tudod teleportáló. Van kedved csinálni valami csajosat?

-Hát nem is tudom...

-Naa neked is megjár. -nehezen de beadtam a derekam. Beidou először egy kocsmába ment (hova máshova). -Na csak egy kis kortyot.

-De csak egyett, nem szeretem magam leitatni. (Khm csak egyszer rugtam be igazán de az idegemben volt) Azta...ez erős, mi ez?

-90%-os whisky. Finom ugye?

-Hát igen, de egyébként nem csajos dologról volt szó?

-Hát...de. Őszintén bele se gondoltam, hogy te szeretnéd e ezt. Akkor mihez lenne kedved?

-Van egy ötletem. -megfogtam Beidou kezét majd húztam magam után. Mindig is kíváncsi voltam, vajon miben más a különböző régiókban hagyományosnak vélt öltözet. A magány sok kérdést szült a fejemben. Tehát elmentem Beidouval egy varró nőhöz.

-Jó napot, miben segíthetek? -nézett rám az eladó.

-Az itteni hagyományos öltözetről szeretnék vélekedni. -szerencsére Beidou nem rugott be annyira, hogy tartanom kéne, még észnél volt.

-Á tehát a kimonók érdeklik? Szerintem van egy ehhez hasonlónk valahol, csak egy pillanat. -mutatott a ruhámra majd indult is a polcokra tűrt ruhák felé.

-Tehát valami ütős rucit szeretnél? -teszi könyökét a vállamra Beidou.

-Mindig is érdekel más helyeken valyon milyen a különleges viselet.

-Áh értem. Jut eszembe Kazuha mesélt valami tüzijátékról, meg hogy el akar téged....basszus ez meglepi lett volna...ne is figyelj ide ezt felejsd el.

-Majd úgy teszek mintha nem hallottam volna. -kacagom el magam.

-Meg is van. Ez a darab összesen 25.000 Mora, igen egyedi. Megveszi?

-Fel lehet valahol próbálni?

-Van egy raktárom, ott fel tudják, ha megfelel.

-Igen. -majd a kassza mögötti kis ajtón be is engedett minket.

-Itt szoktam varrni a ruhákat.

-Tehát ezek saját készítésűek? -tette a fel a kérdést Beidou míg én felvettem a ruhát.

-Így van. Teljesen egyedi mintákkal ellátott darabok amik csak itt kaphatók.

-Milyen? -fordulok a két beszélgető nőhöz.

-Wow, na ha ezt felveszed mindenki eldobja az agyát az tuti. Mintha csak rád öntötték volna.

-Megveszem. -kerestem elő a pénztárcám majd át is adtam az eladónak az összeget.

-Önön marad vagy csomagoljam be?

-Rajtam marad, jó érzés benne lenni. -az eladó ki kísért minket majd elköszöntünk tőle.

-Észvesztően áll. Szerintem nagyon megérte, amúgy meg legyen titok, hogy elmondtam. Esküszöm nem akartam.

-Ne nekem magyarázkodj hanem Kazuhának majd. Adja isten, hogy nem lesz semmi bajuk. Induljunk vissza a hajóra, kérlek.

-Rendben. -a visszaút némán telt, én magamban aggódtam a többiekért, sajnos nem látok Beidou fejébe de ő is biztos aggódot és kereste a megfelelő szavakat, arra hogy minden rendben lesz, nem kell aggódni. Megpróbáltam a hajóig visszafogni az indulatom, ne hogy az út közepén elkezdjek sírva üvölteni. Az elfolytott érzésekből van bennem a legtöbb, és reménykedni tudok csak, hogy nem törnek ki.

A hajóra vissza érve vissza váltottam a ruhám majd nem telt el sok idő mire megláttam 3 sziluettet közeledni. Ránéztem Beidoura ki csak egy aprót bólintott, jelezve hogy ők azok. Vettem egy mély levegőt és ezzel együtt akkora kő esett le a szivemről, mint még soha. Semmi kedvem nincs még egy ember elvesztéséhez.
Elgondolkodtam azon, hogy fussak eléjük, vagy inkább várjam meg őket. Végül az utóbbit választattom. Az első dolog egy óriási ölelés volt miből mindhárman kaptak, igaz a harmadik tagot nem ismertem de jó volt látni, hogy mindenki épségben visszatért. Lumineon látszódott, hogy nagy veszélynek tette ki magát és igen csak lefárasztották az eseményem így míg szabad volt a kis lakhelyem felajánlottam neki, mit el is fogadott. Beidou félre vonult beszélgetni Gorouval egy igen csak komoly témárol beszélgetni, olyan komolynak láttam Beidout mint még eddig soha.

-Mi történt?

-Hol is kezdjem, mire odaértünk Lumine már éppen jött mikor is a semmiből megjelent mögötte Raiden Shogun, egy óriási csapás próbált rámérni viszont nálam újraéledt Tomo visioja és a kardommal el álltam az övének az utját, majd mikor hátra húzódtam Lumine futott és egy villanást láttunk majd eltűnt. Ez után vártunk majd megjelent Lumine a semmiből és ennyi.

-Woh ez......eseménydús. Hogy érted, hogy újraéledt?

-Visszatért bele az electro erő. Vissza kell vigyem a kardhoz. Veletek mi történt amíg nem voltunk itt?

-Nagyon semmi. Beidou elvitt egy kocsmába, aztán elmentünkegy ruhaárushoz és ennyi.

-Ruhaárus? Mit kerestetek Beidouval egy ruhaárusnál miután ittatok?

-Csak Beidou ivott. Igazából vettem egy ruhát. Kíváncsi voltam az itteni viseletről.

-Értem, egyébként szeretnélek téges este elvinni valahova, ha úgy gondolod felhúzhatod az új ruhád is rá. -vakargatta meg tarkóját kínosan. Sosem értettem hogy miért kínos egy fiúnak ha randizni hív egy lányt......várjunk.....RANDI?!