1.évad 2.rész

418 14 0
                                    

'Sophia szemszöge'

Reggel a szokásosnál később keltünk Pansyval, de ezt betudtuk annak,hogy későn feküdtünk le az este. A tegnapi nap nagyon fura volt..Pláne az új srác..Ha csak visszagondolok a mogyoróbarna szemeire és arra,hogy hogyan bámult egész nap, újra és újra elpirulok.
-Csak nem a hercegeden gondolkozol?- vigyrogott Pansy.
- Nincs hercegem! -forgattam a szemem mosolyogva.
-Oh ugyan láttam,hogyan néz rád..és azért te is rá..Ah nagyon aranyosak lennétek! -ábrándozott.
- Tény,hogy aranyosan viselkedett velem,de az nem azt jelenti, hogy tetszek neki..és nekem tetszik! -kezdtem el kutakodni a táskámba ruhák után.
- Huha..ekkorát hazudni kora reggel!- csóválta a fejét.
- Pansy szeretlek..de fogd be!-nyafogtam mire felnevetett. -Apropó van egy meglepim.. -tartottam fel két egyforma szoknyát anyám új kollekciójából..Édesanyám a varázsvilág legnagyobb ruhamárkáját vezeti, Ő készíti a leszebb és legdivatosabb ruhákat elég borsos áron,szóval ezt inkább csak azok az emberek veszik akik kiakarják mutatni hatalmukat.. Talán miatta is szeretem a divatot és figyelek oda mi van rajtam.
-Úristen ezek gyönyörűek...- jött közelebb csillogó szemekkel.
-Ezeket Anya külön nekünk csináltatta..másnak nem lesz ilyen fajta színből.. -vigyorogtam rá majd a kezébe nyomtam az egyiket.
-Anyira köszönöm!!-ölelt meg kissé könnyes szemekkel. Pansynek hatalmas szíve van és tudom, hogy nem ezért barátkozik velem szóval szeretem elhalmozni ajándékokkal.
-Van kedved ma felvenni?
- Perszee! -szaladt be a fürdőbe. Mivel tudtam, hogy sokáig lesz bent ezért én gyorsan átöltöztem kint.

Tanulva a tegnapi hibámból most felvettem egy blézert is, majd egy fekete térdig érő zoknival és cipővel késznek is nyilvánítottam magam

¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.

Tanulva a tegnapi hibámból most felvettem egy blézert is, majd egy fekete térdig érő zoknival és cipővel késznek is nyilvánítottam magam. Hajamat most csak kifésültem hisz kialudtam belőle a hullámokat így most szögegyenesen hulltak le a semmibe. Miután Pansy kijött gyorsan megmostam az arcom és indultunk is le reggelizni. A folyosón egy páran köszöntek de inkább csak bámultak. A Nagyterem ajtajába Pansy felé fordultm:
-Elmegyek köszönök Mioéknak,mindjárt jövök!- mondtam neki.
-Okés,üdvözlöm őket! -mosolygott majd elment a mi asztalunkhoz én pedig elindultam hozzájuk.
-Jó reggelt Srácok! -mosolyogtam rájuk.
- Úristen Soph' olyan régen láttalak!! -ugrott fel Mio majd megölelt.
- Szia!-öleltem meg nevetve. - Sose zavarsz Soph' gyere máskor is
-Kicsilány Szia !-mosolygott Ron.
- Szia Sophie!- mosolygott Harry.
- Miújság veletek?- kapaszkodtam meg a két fiú vállába.
-Velünk semmi..inkább mesélj te láttuk Voldemort fia eléggé rád van állva.. -mondta Harry aggódva.
- Ugyan nyugi..nagyon aranyos fiú, egyáltalán nem olyan, majd megismeritek..- mosolyogtam .
- Vagy nem,Malfoy barátja vele meg nem vagyunk jóba..- mondta Ron.
- Majd meglátjuk na de nem zavarok egyetek csak! Sziasztok! !-mondta Mio előtt mind a hármanogtak. Viszonoztam majd visszaindultam az asztalunkhoz.

"Mattheo szemszöge"

Megint csak Őt tudtam nézni. Kissé keserű szájízzel végignéztem ahogy Potterékkel beszélt..De már végre idetart.
-Jó Reggelt! -ült le mellém mivel már csak itt volt hely.
- Jó reggelt!- mosolygtam amit viszonzott.
-Mi lesz az első óránk? -kérdezte Draco.
-Azt hiszem gyógynövénytan.. -mondta Sophie majd elvett egy szelet piritóst és megkente vajjal.
- Ahh- nyögött fel Draco fájdalmasan.Egyetértek..én se szeretem.
- Jóég..fogj egy szobát ..-kuncogott Sophie amin elmosolyodtam.
-Te se szereted!- mondta Draco.
- Igaz de nem csinálok úgy mintha épp kínoznának!-vágott vissza Soph' és itt be is fejeződött a kis harcuk. Reggeli után indultunk is gazolni..Ha valamit feleslegesnek tartok akkor ezt az órát tudnám idesorolni. A Hollóhátasokkal volt az  óránk akikkel semmi baj nem lenne,ha nem okoskodnának egész órán. Következő óránk Pitonnal lesz meg a Griffendéllel..Juhú..
A terembe érve már csak egy pár hely volt, így Sophie mellém ült volna le mikor is megszólalt az egyik Weasley..Nem voltam benne biztos,viszont amint megláttam hogy Potter után rohangál minden kétségem elszállt.
-Hé Soph' gyere ülj ide!-kiabált ide. Sophie végül felállt és átült oda..Eddig nem akartam a Potter brigáddal törődni mint Draco de ez a gyerek nem hagy más választást..készülj Weasley.. Órán szinte semmit nem tudtam figyelni,csak az előttem nevető Sophiera és a vöröskére..Ha szemmel ölni lehetett volna már rég nem élne.
-Milyen nagynak képzeli magát az a Vízlipatkány most hogy Soph' ül mellette..-mondta fennhangon Draco de csak én hallottam meg.
-Sophie hagyja hogy így beszélj róluk? Elvégre úgy tűnik jól elvan velük..-néztem előre,de csak ökölbe szorult a kezem.
-Nem örül neki,mindig rám szól. De nem tehet semmit az unokatesója vagyok!-rántott vállat Draco majd hátradőlt.
-Hogy vagytok ti unokatesók?-néztem rá felhúzott szmöldökkel.
-Apám meg az Ő apja testvérek..Csak az Övé régen összeveszett nagyapánkkal és nevet váltott..de azóta már minden oké köztük,csak szimplán maradt a neve Connelly.-magyarázta.
-Aha..értem..-mondtam zavaros tekintettel..igazából nem de rájuk hagyom. Miután végre vége lett az órának odasiettem Soph'hoz hogy együtt mehessünk a következő órára.
-Jössz Sophie?-álltam meg a padja mellett.Potter tekintete szinte lyukat égetett a tarkómba de pont nem érdekelt.
-Öhm egy pillanat..Srácok Ő itt Mattheo akiről már meséltem!-nézett körbe a társaságon. Mindkét srác arcán  félelem és kevés undor jelent meg. Kivéve a lány arcán.
-Szia én Hermione vagyok,örülök!-törte meg végül a kínos csendet. Nem mondtam semmit csak bólintottam. Sophie a reakcióm látva sóhajtott egyet,majd felállt.
- Majd még talizunk Srácok! Sziasztok!- vette fel a táskáját és kifelé indult én meg utána de nagyon gyorsan ment.
-Héj Soph' várj meg..-szaladtam utána.
-Lehettél volna kicsit nyitottabb is feléjük!
-Pont Potterrel? Ne viccelj ha tehetné egyből megölne!-mondtam szarkaztikusan.
-Ne higyj el Draconak mindent..Harry egyáltalán nem olyan! Én csak próbálok neked barátokat szerezni..-nézett rám.
-Majd pont azokkal fogok barátkozni..-csúszott ki a számon egy elég leereszkedő hangnemben..Sophie megállt majd rámnézett csalódottan. Szólásra nyitotta volna a száját de végül csak megrázta a fejét.
-Azt hittem te jobb vagy..-ment el mellettem én meg ottmaradtam.Hát ezt jól elbasztam.

Csak az enyém... (Mattheo Riddle stb.)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora