Táncoljunk, míg a halál el nem választ!

1. rész

-Adj bele mindent! Kiáltotta a fiú az ellenfelének, miközben előhúzta az íját.

A lány nem szólt semmit. Felkészítette magát a harcra, és várta, hogy az elkezdődjön.

A fiú egy percet sem vesztegetett, máris a lánynak rontott.

Pár másodperc alatt, legalább 10 hydro-val feltöltött nyilat lőtt el, amit az ellenfele sikeresen blokkolt.

Miközben a fiú lövöldözött, a lány felszaladt hozzá, majd egy kis anemot használva megpróbálta kizökkenteni az egyensúlyából. Miután látta, hogy egy kicsit elkezdett hátrálni, elkiáltotta magát; Lightning slash! És másodperceken belül átjárta a kardját az electro, amivel aztán támadni is kezdte az ellenfelét.

Apró szikrák látszódtak a lány kardja körül, de ez nem félemlítette meg a fiút. Sőt! Inkább mégjobban feltüzelte.

Ahogy a lány közelebb került, egyre gyorsabban kezdte a másik lőni a nyilakat. Végül, mikor úgy érezte ilyen kis távolságban már nem megy semmire, egy szempillantás alatt átfutott a szoba másik végébe, majd megidézte a kedvenc támadását. A bálnát.

Egy hatalmas, hydro-val készített bálnát idézett az íjából, majd egyenesen az ellenfele irányába küldte.

A lány gyorsan lereagálta a támadást, és már futott is, hogy kikerülje.

A fiú figyelmét kicsit elragadta a saját támadásának a szépsége, így észre sem vette, hogy a lány már mellette volt, a kardja pedig az oldalánál. Nem tudott elég gyorsan elmozdulni, ezért egy kicsit megvágta magát, amin a lány el is mosolyodott. De a lány öröme sem tartott sokáig, mert a fiú bement középre, és egy nagy védő burkot idézett maga köré, ami alatt átváltozott a második fázisába.

A fiú kijött a burok alól, kicsit másképp kinézve. Mostmár nem íja volt, hanem kettő lándzsája, és a maszk, ami a feje oldalán lógott, az most az arcán volt. Ráadásul már nem hydrot használt, hanem electrot.

A legészrevehetőbb tény ezzel a formával kapcsolatban az volt, hogy ilyenkor a fiú nem tétovázott, hanem egyből az ellenfélnek rontott. A 'sima', vagy 'első' formában, az embernek van ideje kigondolni egy stratégiát, ha esetleg nem lenne. De a 'második' formában már nem ad erre lehetőséget.

Szerencsére ez a lánynak nem volt probléma. Az 'első' formában a fiú folyton a távolságot akarta tartani, így hát jól jött, hogy ilyenkor máshogy akarta.

A fiú egyből nekiment a lánynak, a lándzsáit szúrásra készítve. Az ellenfele meg csak blokkolt jobbra-balra.

A lány megint próbált anemot használni, mert rájött, hogy kellett neki a távolság. A fiú túl közel volt, és így nem tudott mást csinálni, mint blokkolni.

-Windblade! Kiáltotta a lány, miközben a tenyerében felgyülemlett anemot szabadjára engedte, ezzel kicsit hátrébb lökve a fiút.

A lány gyorsan hátrált pár lépést, majd felemelte a kezét, és mást kiáltott; Starfall! A lány fürgén leengedte a kezét, és egy földből kinövő meteor szerűséget idézett a fiúhoz.

A fiú kikerülte a támadást, és próbált a lányhoz közelebb kerülni, miközben ő az ellenkezőjét akarta, és továbbá is próbálta az előző támadásával megsebezni a másikat.

A fiúnak kezdett fogyni a türelme, ezért csinált egy gyors cikk-cakk mozdulatot, amivel végül elérte a lányt.

Megragadta a lány karját, és letaszította a földre. Miközben a lándzsájáért nyúlt, a lány erőből hason rúgta, és sietve lábraállt.