Első fejezet

2.4K 185 16
                                    

Marc Leclerc

Június 15. péntek

- Anya –szólaltam meg, ahogy lezártam a telefonom képernyőjét.

- Igen, kicsim? –fordult felém, miközben a könyvespolcot pakolta át és apu sisakjait rendezgette.

- Beszéltél mostanában Gretchen nénivel? –kérdeztem, és próbáltam a legtapintatosabban beszélni.

- Mindennap beszélek vele, de egyébként mi lenne, ha nem rajtam keresztül akarnád megtudni, hogy mi a helyzet Laylaval? –nézett rám rosszalló tekintettel.

- Engem nem érdekel mi van vele, csak kérdeztem –vontam vállat lazán.

- Nem gondolod, hogy túlzás haragudnod rá azért, mert barátja lett? –lépett mellém és megsimogatta a fejem.

- Nem azért haragszok! –háborodtam fel, miközben apa is belépett a konyhába, a húgommal kézen fogva, aki csimpánzt játszott. Négy évesen olyan energia volt benne, ami bennem már rég meghalt.

- Mi a gond? –kérdezte apu, és felültette a pultra Blythe.

- Layla –felelte anya helyettem.

- Nem igaz –tiltakoztam, és közben figyeltem ahogy apu elmosolyodik.

- Találkoztam tegnap a barátjával, kedves gyerek –jegyezte meg és tudtam, hogy csak idegesíteni akar vele.

- Egy idegesítő majom –vágtam rá, miközben anya puszit nyomott Blythe arcára, majd apába karolt és úgy néztek rám.

- Talán megismerhetnéd és akkor maradhatnátok olyan jó barátok, mint eddig –vont vállat apa, és közben puszit nyomott anya homlokára. Itt döntöttem úgy, hogy inkább felállok és felmegyek a szobámba.

- Kösz, de kihagyom –fortyogtam, és ott hagytam a pultot, majd a nappalin keresztül átsétáltam a lépcsőhöz, ami az előszobából indult felfelé. Layla volt mindig is a legjobb barátom, és ez mai napig is így lenne, ha nem dobott volna el egy hülye miatt.

Késő délután lehetett, amikor Jules belépett a szobámba és hozzám vágott egy kosárlabdát. Csak két évvel volt fiatalabb nálam, de szinte meg se látszott a közöttünk lévő korkülönbség.

- Jössz játszani a kertbe? –kérdezte, és közben visszadobtam neki a labdát.

- Apu edzeni akart menni, nem?

- Jövő héten lesz csak futam, meg nekünk is, szóval nem mindegy, ha ma nem megyünk? –vont vállat. Én idén kerültem be a forma2-be, Jules pedig a forma3-ba volt. Apa pedig forma1-ben volt még mindig, és a többszörös világbajnoki címével tudott villogni, ami miatt persze nagyon büszkék voltunk rá, ez egyértelmű. De nekünk Jules-al rengeteget kellett dolgoznunk, hogy ne mondják azt, hogy az apánk miatt kerültünk jó csapatokba, és előnyben részesülünk a nevünk miatt.

- Ha apa rábólint nekem mindegy –vontam vállat, és felálltam.

Lementünk a nappaliba, anya éppen Blytheal festett, aki éppen abban a korszakban volt, hogy mindent is maszatolt, így anya arca is festékes lett.

- Hol van apa? –kérdeztem, mire anya felnézett.

- A kertben. - Pierre is ott van –tette hozzá, mire biccentettem, majd Jules előre ment, én pedig követtem.

- Mi a helyzet? –kérdezte Pierre bácsi, ahogy megpillantott minket. Layla apja elképesztően jó fej volt, bár tény, hogy már párszor kihúztam nála a gyufát, mert sűrűn másztam be Layla ablakán.

- Kosarazunk –felelte Jules, apa pedig megborzolta a haját ahogy mellé lépett.

- Akkor ma nem megyünk edzőterembe?

- Ha nem baj, akkor nem –felelte Jules, apa pedig vállat vont.

- Nem baj.

Apa engedékenyebb volt, mint anya és általában mindig mindent úgy akart ahogy nekünk jó. Anya is persze, de ő meg állandóan túlféltett minket, egy időben meg se akarta engedni, hogy aput kövessük a motorsportba.

- Esküszöm jobb volt míg te szöktél be hozzánk –nézett rám Pierre bácsi, aki egyértelműen nem tudta hova tenni, hogy már nem járok át hozzájuk.

- Miért? –kérdezte apa.

- Mert most barátja van! És fogalmam nincs mit csinálnak a csukott ajtó mögött –akadt ki, én pedig elfojtottam egy fintort.

- Hát tizennyolc éves, már nem igazán tudod ellenőrizgetni –vont vállat apa.

- Majd átérzed, ha Blythenak barátja lesz –közölte Pierre bácsi, mire Julesal egyszerre szólaltunk meg.

- Nem lesz neki.

- Nem irigylem a jövendőbeliét –röhögte el magát Pierre bá, közben pedig Jules hozzám dobta a labdát.

- Na jössz? –kérdezte Jules, miután megunta a társalgást, én pedig bólintottam, majd követtem őt a kert végében lévő kialakított pályára. 

Sziasztok! Itt van Marc és Layla könyve! Mivel Arthur is fog szerepelni benne, így a részek valószínűleg egyszerre fognak majd megjelenni! De remélem ez a kis részlet meghozta a kedvetek a könyvhöz!

Instagram: dkamilla_iroioldal
Tiktok: dkamilla

A mi történetünk Where stories live. Discover now