Enni vagy nem enni, ez itt a kérdés

14 2 5
                                    


I.

Nagy volt a sürgés -forgás a hajó konyhájában. Persze kivételesen nem a szakács sürgölködött. Wire volt az, aki pihenés helyett összeütni készült valamit. A szakács persze látványosan forgatta a szemeit vagy hangosan krákogott, ha valamit épp nem jól csinált a szigonyos férfi. Lassú és hosszadalmas volt így a főzés, azonban a végéhez közelített, mikor Killer felbukkant mögötte és gyanakvón rákérdezett:

-Te mit csinálsz? -azon nyomban leejtette a serpenyőt az omlettel, ha a szakács nem látott volna még a fiatal tengerészek között is kezdőt a konyhában és kiváló reflexeivel meg nem ragadja az eszköz nyelét.
-Vacsorát Nyuszinak -magyarázva elnézést kérőn pillantva a szakácsra. -Vagyis Ainának -javította ki magát, mert bizony a nem kíméletes ellátást rögtön magán érezte a becenév kimondását követően.
-Ja, hogy etetnünk is kellene... -sóhajtott fel Killer, mintha ő maga eddig nem is gondolt volna ilyesmire. Akárhogy is, hálás volt a lánynak, amiért ha kényszerből is, de ellátta a kapitányát, de azt a pokolban sem ismerte volna el, hogy ő maga is Wirehöz hasonló indíttatásból tévedt le a konyhába.
-Viccelsz: -csattant fel a magas férfi. -Azok után, amennyi cucc kijött belőle... Csodálom, hogy nem esett össze, Heat kiselőadása után... -ecsetelte elismerőn és titkon örült, hogy a sérülése miatt nem neki kellett felvakarnia az égett maradékokat a padlódeszkáról. Régebben az újoncokat szórakoztatták az efféle feladatkörökkel, csakhogy emiatt a gyenge gyomrúak hamar otthagyták a fedélzetet. Kid nyilván nem bánta, hiszen a kalóz léthez gyomor is kellett, azonban csapongó létszámmal sem lehet világot megváltani. Ezt pedig a legénység idővel elfogadta és nem sóztak ilyesmit az újoncokra.

-Vagy csak az arca látványa után! -vágta rá Uk vihogva, noha mindenféle bántó szándékot mellőzve. Azért meg kell jegyeznünk, hogy Heat nem épp szokványos vonásokkal rendelkezett, bár jobban megnézve ebben a csapatban nem ő volt az egyetlen, aki ezzel a kereszttel büszkélkedhetett.

-Ezzel ne viccelj, a kapitány se szereti az ilyesmit! -szólt rá rögtön a maszkos.

-Szegény lány, biztos piszkosul üres a gyomra... -váltott témát Wire fénysebességgel, ahogy próbálta ízlésesen tálalni az ételt. Ebben már nem volt segítségére a szakács, mert hát az ízén nem változtat a kinézete.
-Neki legalább nem tátong rajta egy lyuk -vágott vissza Uk megint csak elejtve egy kacajt. Jókedvében volt a győztes csatától és a felettesei reakcióiból ítélve, hőn szeretett kapitánya is jó kezekben volt, tehát minden oka megvolt az örömre. Ma mindenképp.
-Olyan félénk és tüzes is... -ömlengett a szigonyos szélesen vigyorogva. -Tényleg egy kis nyuszi, egy elvadult kis nyuszi -sóhajtotta álmodozón. Aztán eszébe jutott valami. -Mit is mondtál neki, ha? Killer? -A maszkos vállrándítással felelt, majd kényelmetlenkedve csettintett a nyelvével.
-Azt, hogy nem bízhatunk benne. Ott voltál te is, nem? -vonta kérdőre, mire a sebesült helyeslőn bólogatott, azonban koránt sem megelégedve a válasszal.
-Jó, de mégis mit mondtál még? Te tovább maradtál, mint mi... -tette hozzá, mielőtt a maszkos megint csak érdektelen információkkal kecsegtetett volna.
-Azt, hogy meghal, ha elcseszi a sebed, vagy Kidét, vagy ha egyáltalán bármivel próbálkozik.
-Hát nincs neked szíved? -vihogott fel Uk. A volt tengerész meg csak sóhajtozott, mintha idióták vették volna egytől egyig körül. -Öregem, csodálom, ha ezek után mer aludni egyáltalán! -folytatta kacarászva és néhol a kakastaréj szerű hajába túrva a férfi.
-Jobb lenne, ha félne -bosszankodott a maszkos. -Úgy kisebb lenne az esélye, hogy hátba támad minket. Na meg, ma is biztos, hogy megpróbált elszökni -hát igen. A tengerészekkel való harc mindig kockázatos, de ha még túszuk is van, akkor aztán hatványozottan növekszik a tét. A lány pedig nyíltan játszott, minden lapját előadta mikor kettesben maradtak a beszélgetés végén (mert hát onnan, ahol Heat éppen takarított, aligha hallhatta, miről folyt a szó). -Minden lehetőséget meg fog ragadni... Ezt ő maga mondta! -folytatta erélyesebben. - Persze, ha túlságosan rettegne hozzá, akkor könnyebb lenne bánni vele... -na igen, csakhogy eleve hátránnyal indul a lány. Ki tudja, még egy komolyabb fenyegetés sem biztos, hogy annyira rémisztő lehet neki, mint a tengeribetegség, meg az a különös rettegése a mélységtől. Bár talán a partraszállás feltételeit megszabhatják, kvázi zsarolhatnák is vele, az talán működhetne jelen esetükben, bár igazából ki tudja?
-Azt legalább elmondtad, hogy nem miatta kell a lánc? -szakította ki Wire az elmélkedésből. A szakács pipára gyújtott kényelmesen, mert ha túlzottan nem is érdekelte a dolog, nem volt más újszerű, hallgatható pletyka ezen a ladikon.

TalasszofóbiaOnde histórias criam vida. Descubra agora