3. Fejezet

15 2 0
                                    

- Megérkezett az úticéljához! – mondta a GPS, mire édesapa megállt a babakocsival a kapu előtt és becsöngetett. Gyalog jöttünk, hiszen csak pár házra lakunk egymástól Karen-ékkel.

Karen-ék egy gyönyörű krémszínű kertes, emeletes házban élnek. Az utca felől van az emeleten egy terasz, melynek korlátján vörös muskátlik díszelegnek. Ahogy ezt észrevettem, elmosolyodtam, hisz tudtam, hogy anyukám hamar összefog barátkozni Karen-nel.

Egy férfi nyitott kaput nekünk. Feltételeztem, hogy ő lehet Karen férje.

- Sziasztok! Gyertek be! – nyitotta ki a bejárati ajtót.

Beléptünk az előszobába, majd egyből előttünk termett Karen.

- Sziasztok! – köszönt, majd a szüleim fele fordult és bemutatkozott – Karen vagyok! Ő pedig a férjem Manuel.

- Anne vagyok – mutatkozott be édesanya, majd odaadta Karen-nek az üveg vörös bort meg a tábla csokit, amit hoztunk.

Édesapa eközben Manuel-el kezet fogott és bemutatkozott: Daniel vagyok.

Édesapa után nagymama meg én következtünk, hogy megismerkedjünk Manuel-el.

Bevezettek minket a nappaliba. Helyet foglaltunk a kanapékon, eközben Karen felment az emeletre a lányához. Pár perc múlva visszajöttek.

- Sziasztok! – köszönt. Nagyon csinos, mosolygós lány jelent meg.

Felálltunk, hogy megismerkedjünk vele is.

- Szia! Zoé vagyok. – léptem hozzá elsőnek.

- Én pedig Aaliyah vagyok. – mosolygott, majd megöleltük egymást.

Miután mindenkivel megismerkedtünk, leültünk a megterített asztalhoz, hiszen készen volt a vacsora.

Az étel Lasagna volt. A kedvencem, ezért nagyon örültem neki.

- Isteni finom! – mondtam, mikor megkóstoltam.

- Örülök, hogy ízlik. – mosolygott, majd beszélgetni kezdtünk.

Miután elfogyasztottuk az ízletes vacsit, segítettem Karen-nek Aaliyah-val kivinni a tányérokat a konyhába. Mikor az utolsó mosatlant vittem ki, akkor lassabban mentem, mint ezidáig, hiszen szemügyre szerettem volna venni a házat.

- Gyere körbevezetlek. – mondta Aaliyah, mikor észrevette, hogy nézelődök.

A házuk hasonló volt a miénkhez, de még igazán azt sem ismerem.

A nappaliban van az ebédlő asztal, mint nálunk, de a konyájuk sokkal nagyobb. A földszinten ugyan úgy van egy szoba mint nálunk, ami a mamájé, de itt az tele van hangszerekkel. Van egy zongora, meg nagyon sok féle gitár. Gitározni nem tudok, ezért nem értek azokhoz a hangszerekhez, de a zongorát, mikor megláttam, azt hittem elájulok.

- Nektek egy akusztikus, Yamaha, 151 centis zongorátok van? – kérdeztem tátott szájjal.

- Öhm... igen, de te honnan tudtad ilyen pontosan, csak ránézésből? – fordult kérdőn Aaliyah.

- Hát egy ilyet szerettem volna mindig. – vallottam be, közelebb lépve a zongora felé.

- Tudsz rajta játszani?

- Hát pár éve tanulgatok. – mondtam.

- De jó! Én sajnos nem tudok, de nagyon szép hangszer. Szoktam hallgatni, mikor a bátyám zongorázik. Játszatsz valamit? – kérdezte, mire leültem a zongora elé és hirtelen az Alkonyat filmből A Thousand Years című dalt kezdtem el.

A dal befejeztével Aaliyah felkiáltott:

- Zoé! Imádom az Alkonyat filmet!

- Én is! – kiáltottam egyből.

- Végre valaki, aki ezt mondja! – mondtuk egyszerre, majd felugrottunk a székről és énekelni kezdtük a dalt.

- Lenne kedved megnézni a filmet? – kérdezte, mire rögtön igennel válaszoltam. Megfogta a kezem, majd felfutottunk az emeletre. Három ajtót pillantottam meg. Jobbról az elsőbe bementünk. Aaliyah ráugrott az ágyára és az ölébe vette a laptopját. Én eközben körbepillantottam.

- Nagyon otthonos szobád van! – mondtam, mikor lehuppantam mellé az ágyra

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

- Nagyon otthonos szobád van! – mondtam, mikor lehuppantam mellé az ágyra.

- Köszi. – mosolygott, miközben rákapcsolta a laptopját a tv-re, majd elindította a Napfogyatkozás című részt.

A film közben sokszor azzal szórakoztunk, hogy mondtuk mi is a szöveget. Volt, amikor megállítottuk, hogy beszélgessünk.

Rájöttünk, hogy egykorosztájúak vagyunk – mindketten 17 évesek. Az instagram oldalunk is hasonló volt. Mindenben megegyezik a stílusunk.

- Nagyon örülök, hogy megismertelek és barátok lettünk! – mondta egyszer csak Aaliyah, pont mikor ugyan ezt gondoltam.

- Én is. – öleltem meg. - Még egyrugóra is jár az eszünk, mert ezt szerettem volna és is mondani. – felnevettünk mind a ketten.

Ekkor kopogtak az ajtón.

- Búj be! – mondta újdonsült barátnőm és ekkor belépett egy borzasztóan jóképű srác az ajtón.

- Shawn!!! – kiabálta Aaliyah, miközben a nyakába ugrott. Hosszú percekig ölelték egymást, majd a srác tekintete rám tévedt és mélyen a szemembe nézett. Furcsa érzést kelltet bennem. Nem tudtam ezt hova tenni és éreztem, hogy ég az arcom.

- Jujj elfelejtettem bemutatni újdonsült barátnőmet. Zoét. – mondta Aaliyah felém lépve.

- Zoé ő Shawn a bátyám. – mondta, mire feláltam az ágyról és felé léptem, hogy kezet fogjak vele. Mikor a szemébe próbáltam nézni, akkor vettem észre, hogy végig néz rajtam mosolyogva.

- Szia Shawn. – nyújtottam a kezem, de ő ahelyett, hogy kezet fogjunk, ő egy lágy puszit lehelt a kézfejemre.

- Helló Szépség! – nézett mélyen a szemembe, majd mosolyogva folytatta - Shawn Mendes vagyok.

---------------------------------------

Remélem eddig tetszik :) 
Puszi T.A 

Első látásra szerelem (Shawn Mendes)Where stories live. Discover now