Sahlo Folina

03. let me catch you up to speed.

Content warningok erre a fejezetre: gyerekeket és felnőtteket is érintő emberrablásról, gyilkosságról és kínzásról beszélgetés elég hosszasan, de nem részletesen, elszúrt nekromancia emlegetése, gyógyszerek etikátlan kezelése egy félmondat erejéig, kis csevej hasmenésről de az csak vicces inkább. :D

A váró fáradt-feszült csöndjében pontosan célzott és eldobott tőr a frusztrált kérdésed. Bár mindenkinek szól egy kicsit, Jinre nézel vele elsősorban. Nyilván.
Őt zaklatod mindig minden szarral, már amióta megismerted, de hát ez ilyen. Ő döntött úgy egy ponton, hogy kvázi örökbefogad, akkor most viselje a következményeket.
Plusz, veled ellentétben szemlátomást nagyon tisztában van az üldözőitek kilétével. Sose titkolta el előled éppenséggel, hogy fűzik némi kötelékek a város hírhedten mozgalmas mágus-maffiájához, sőt, igazából már az ismeretségetek első percében szembesítve lettél a ténnyel, mert előtte valamikor ment vissza terápiára, és azt mondta neki a terapeutája, hogy próbáljon meg nyíltabb lenni az emberekkel, ő meg ezt úgy értelmezte, hogy minden random faszságot közölnie kell magáról meg magyarázni őket blazírt egykedvűséggel. A múltja sötétebb foltjairól mondjuk sose beszélt részletekbe menően, de annyit mindig vállalt tétovázás vagy szégyenkezés nélkül, hogy hosszú ideig és mélyen benne volt a dologban.

Most hosszú ideig és mélyen hallgat, azonnali reakció helyett. Végignéz a várón, a résnyire felhúzott redőnyön át a padlóra eső fénynyalábon, a kanapén félig ülő, félig fekvő, erősen leharcolt Doronon, a koszos köpenyű, karba tett kézzel és zárkózott arccal várakozó Nishán, és végül rajtad állapodik meg a szoba homályában szinte feketének tűnő tekintete. Keserű fintor bújik a szája sarkában.
- Üdv Trench sötét oldalán - dörmögi aztán, ami nem válasz. - Verona lófasz ahhoz a családi drámához képest, ami itt zajlik. És ennyi terhelő körülmény közepette, mint Doron meg én is meg Riley eltűnése is, igazán csak idő kérdése volt, hogy belekeveredj.
Furcsán szomorú az arca. Nem érted, azt se, a célzásait se. Ő még oké, de mi köze Doronnak, a bolond-szelíd Doronnak bármi mocskoshoz, és hogy jön ide még Riley is?
- ... Jin?
- Ez egy baromi régi és szövevényes sztori - kezd bele egy sóhajjal. - Dragunovék csak a körülmények áldozatai, ugyanúgy, mint mi, azért nem... Nem akarom, hogy haragudjatok rájuk.
- Hát nem udvarias csevegésre invitáltak minket - horkantasz föl.
- Pedig múlt héten meghívtam őket egy szenyára a Toronyban - jegyzi meg Doron, mire a homlokodig szalad a szemöldököd.
- A nagyobbikat egy hónapja tetováltam utoljára - teszi hozzá Jin is. Nincs hova szaladjon a szemöldököd tovább, úgyhogy marad az iménti helyén, az erősen értetlen arckifejezéseddel együtt. - Féláron, mert csóró szarok.
Tényleg miről hadovál? Amúgy mindig olyan egyenesen bír beszélni, most meg csak maszatol a nyavalyás.
- Most meg megpróbáltak megölni minket - emlékezteted őket az elmúlt órák zűrös eseményeire, mert úgy tűnik, kezdik elfelejteni őket.
- Még ez se igaz - rázza a fejét az előbb említett nyavalyás. - Jason baromi jó sofőr, de elkaphattak volna minket, ha igazán akarták volna. Egyértelműen el lettünk engedve. Parancsra dolgoztak, nem személyes érdekük az ügy. És mellesleg... Javíts ki, ha tévedek, Razdan, de a sisakvirág veszélyes játék, Doron mégis él, és megkockáztatom, hogy virulni is fog hamarosan.
- Jó eséllyel nem volt halálos a dózis - bólint rá Nisha a feltételezésre. - Időben is avatkoztunk be, úgyhogy gyors lesz a felépülés is, de anélkül is túlélte volna. Egy átlagos farkas talán nem, de...
Elharapja a mondat végét.
Tehát Doron nem átlagos vérfarkas. És Nisha ezt most nyilván nem arra érti, hogy képes szorongásrohamot kapni attól, hogy harmadjára is el kell ismételnie a rendelését a Mekiben a csúcsforgalom zsivajában alig halló pénztárosnak, vagy hogy meg tud inni egy ültő helyében két liter epres séket. Mondjuk abba is majdnem belehalt utána, a parkoló padkáján hörögve a kocsija mellett. Fogadtatok. És igen, ő nyert. És igen, tökéletes első randi volt.