...
...
Otília felhúzott lábakkal ül a barátnője ágyán, miközben a tévében halkan szóló gyerekmesét nézi. Blanka épp a konyhában pakolja ki tálcára a délután vett édességeket és sós rágcsákat az esti filmezésükhöz.Mióta Otília édesapja meghalt és ő kórházba került, Blanka az átlagosnál is jobban vigyáz a barátnőjére. Ma nincs előadása az egyetemen, így hazautazott, hogy a lánnyal lehessen. Talán túlreagálja az egészet, de mióta Márkó bevitte a kórházba, mert minden előjel nélkül elájult a sétálóutcán, anyáskodóan félti őt. A mai napot arra szánta, hogy együtt lesz Otíliával és próbálja felvidítani. Figyelt az étkezésére, a hidratálására és minden másra, amit elhanyagolhatott a lány. Segített neki kivasalni a haját, amit a tragédia óta nem tett meg. Kiválasztotta vele együtt a mai ruháját, mert mostanság csak melegítőben vagy pizsamában volt hajlandó lenni. Most csakis Otíliáról szólt a nap, amit nem bánt meg.
A telipakolt tálcával lép vissza a szobájába mosolyogva, de megrándul az arca, amint meglátja az ágyán kuporgó barátnőjét. Szeme alatt hatalmas karikák éktelenkednek és a bőre is élettelen fakó. A külseje rendbe lett szedve Blanka jóvoltából, de a testén kiütköző lelakottság bárki számára jól látható. Blanka pedig azonnal ki is szúrja, hisz tudja milyen kiegyensúlyozott volt régebben Otília.
Elűzi fejéből a negatív gondolatokat, és sziporkázó mosolyával huppan le a lány mellé.
- Eldöntötted már mit nézzünk? - kérdezi rögtön. A tálcát leteszi közéjük, majd várakozva veszi kezébe a tévé távirányítóját.
- Legyen az a sorozat, amit múltkor elkezdtünk - feleli Otília, hangja pedig semlegesen hat.
Igyekszik lelkes lenni, hiszen barátnője a mai szabad napját rá szánta, nem pedig a barátjára, amiért nagyon hálás, azonban nem mindig sikerül neki ezt kimutatni. Ő is érzékelte a szavaiból csöpögő unalmat, így megköszörüli torkát, és újra megszólal.
- Vagy tudod, van az a film, amit nem tudtunk megnézni a moziban - fordul barátnőjéhez, aki hevesen bólogat és már indítja is a tévén a Netflixet - Ha jól tudom pár hete felrakták már - teszi hozzá.
- Oké, meggyőztél - kuncog Blanka.
- És egyébként milyen az egyetem? - érdeklődik Otília, arcát a térdére hajtva és úgy nézva barátjára.
- Egész jó, bár kicsit még feszült vagyok miatta - vallja be a lány. - Meg kell szokni a gimi után ezt a nagyon nagy önállóságot. - a következő kérdése pedig gondolkozás nélkül szalad ki rózsaszín ajkán - Te jövőre nem jössz?
Mindkettejük feszülten néznek a másikra. Otília a válasza miatt, Blanka pedig amiért ilyen helyzetben ezt kimerte mondani. Már kérne is bocsánatot, de barátnője megelőzi.
- Nem hiszem - sóhajtja Otília és a képernyőn lévő Netflixes kezdőlapot kémleli. - Úgy érzem, már nem oda tartozom - feleli. Azt nem teszi hozzá, hogy jelenleg sehol sem tudja magát elképzelni.
- Ezer meg egy más lehetőséged van, szóval... - próbálja menteni a menthetőt Blanka.
- Jah, majd leszek valami dohányboltos alkalmazott, aki a munkaidejében élőzik - dünnyögi Otília, majd amit rásandít a barátjára és meglátja a szomorú szemeit, rögtön hozzáteszi. - Csak szórakozom, ennél azért nagyobb terveim vannak - hazudja. Semmilyen terve sincs.
- Helyes! - bólint megkönnyebbülten Blanka - Most pedig akkor moziest - ez a végszó, és már indítja is a filmet.
YOU ARE READING
Éjszakai parkoló (Szívtempó 1.5) │✓
Romance》 Twitter és Messenger alapú történet! Egy álmatlan éjszaka, ami ismételten annak az őrült autósnak a hibája, aki fél egykor áll be a csotrogányával a paneldzsungel visszhangos parkolójába. Ezzel, és egy népszerű Twitter felhasználóval kezdődik mind...