A hullám után forróság öntötte el az érintett területet egészen a puncijáig sugározva. A popsijánál csak az ajkai lüktettek jobban.
Most még fájóbban csattant az ütés. Dóriból kifakadt a sírás a fájdalomtól, hiszen még az első után érkező is élénken hullámzott ide-oda a bőrén. Ahogy a könnyek elhagyták a szeme sarkát és az első csepp lehullott az Igazgató Úr asztalára, úgy jelent meg az első csepp puncinedv is az ajkai között. Soha életében nem bántak még így vele. Imádta.
Hirtelen Dóri körül minden elsötétedett és hirtelen hangos csapkodást hallott, majd a harmadik után érezte, hogy egyre durvább és durvább ingerek indulnak el a zsibbadt popsija irányából és futnak végig az egész testén, mostmár a sarkától egészen a feje tetejéig. Hangosan felordított a szinte elviselhetetlen fájdalomtól. Az egyre jobban égő és fájó hátsó felét egymás után érték az ütések. Egyik erősebben, mint a másik. Dóri teljes teste megfeszült, majd elhalkultak az ütések és pár másodperc múlva mozdulatlanul az asztalra hullott a pici teste. Az egész feneke sajgott a 20 kíméletlen, szinte egymást érő csapástól. Másodpercek teltek el, mire érezte, hogy Igazgató Úr keze a popsijáról áttévedt a forró, lüktető puncijára. Apró mozdulatokkal simogatva masszírova a csiklóját próbálta elfeledtetni vele, hogy mennyire fáj a lassan lilára vert segge.
- Nos, kedves Dóri... Úgy érzi, elég büntetést kapott mára? - simogatta egyre mélyebbre az ujjait a diáklány duzzadt ajkai közé.
- Nem, Igazgató Úr! - válaszolt a tanuló, nekitolva a fenekét az erős kéznek - Nagyon sokáig nagyon rossz voltam! Keményebb büntetésre vágyom! - harapott újra az ajkába a lány, ahogy összedörzsölte a combjait az izgalomtól.
- Ebben egyetértünk! - mondta az igazgató.
Megtámaszkodott Dóri derekán, majd lehajolt és letolta a lány bugyiját a földig. Felemelte először az egyik lábát, hogy kiléptesse az apró ruhadarabból, majd a másikat is. Összegyűrte a kezébe az fehérneműt és Dóri szájába tömte, egyértelműen a tudomására adva, hogy ez most egy jó darabig nem fog kelleni.
