Bálint, Bálint, mindenki kedvenc informatikusa. Ugye? De mi van ha azt mondom, hogy a kifli másik végét harapja? Ugye milyen furcsa ezt kimondani... Mindegy ez csak egy pletyka, de minden pletyka valahonnan kiindult. Puszi Ledér.
-Szóval, ha jól értem – mondta a srác a telefonba. -Akkor végezzek egy gyári frissítést a gépeteken, és pár biztonsági lépést.
-Bálint – emeltem fel a hangom. -Neked is van titkod, és rólad is rejteget dolgokat.
-Így van, de én ezt már rég megtettem. És ugyan ezt csináltam Bende gépén is.
- Akkor a miénken is megteszed? – kérdeztem, és éreztem, hogy a pulzosom az egekben.
- Aha -hallottam a hangját.
Rendesen megkönnyebbültem és hátra dőltem az ágyon. Nem törődtem a beszélgetés végével csak nyugodtan lélegeztem, és a plafont bámultam.
-Amúgy láttátok, amit Zazuról posztolt – szólalt meg Bálint.
-Még nem – és a telefonomért nyúltam.
Nem poszt volt az oldalán, hanem story. Fekete háttér volt és oda írta ki.
-Ez igaz? – nyögtem fel.
-Nem tudjuk – mondta Bálint. -Azaz Zazu nem beszél erről.
-De nem is látszott rajta, hogy... - szólalt meg Fülöp.
-Igen, ugye nem lát, nem hall és nem beszél – mondta Bálint elgondolkozva.
Tovább pörgettem a sztorit és láttam, hogy Bálintról van ott szó. Egy pillanat alatt megrökönyödtem.
-Bálint.... – kezdtem volna, de a torkomon akadt a szó.
-Egy pillanat és kész vagyok, csak fut a frissítés.
-Bálint – szólalt meg Fülöp is. -Most te vagy nála soron.
-Tessék?! – és a vonal túlsó feléről semmit se hallottunk. – Nem, nem, nem - hallottuk egy másodperc múlva. -Az nem lehet.
-Bálint mi melletted vagyunk – szólaltam fel.
-Nem, nem, nem. A szüleim nem tudhatják meg. Ez nem lehet – és a vonal megszakadt.
A gép lefrissült, de Bálint eltűnt. Mi némán meredtünk magunk elé, hogy most mi történt. Végül hátra dőltünk.
-Szegény Bálint – mondtam.
-Mindenki titka ki fog egyszer derülni, és lehet, hogy a mi féltve őrzött titkaink se lehetnek biztonságban.
-Igen – sóhajtottam.
Végül felkönyököltem és mélyen a szemembe néztem. Nagyon közel voltunk egymáshoz, szinte centiméterek választottak el minket. Éreztem a levendulás illatát, amit a ruhája árasztott. Emellett kellemes mentolos illat csapott meg, ami nem volt véletlen. Rágózott.
-Mi jár a fejedben? – kérdezte pajkos mosollyal az arcán.
-Hogy anyud milyen öblítőt használ – feleltem. -Imádom ezt a levendulás illatot.
-Nem tudom – rázta meg a fejét nevetve. -De rengeteg levendulás zsák van a szekrényemben. Amúgy a kocsiban hagytad a dobozod - biccentett az asztal felé, amit eddig észre se vettem.
-Tényleg – lepődtem meg és oda tipegtem. Azonnal bele néztem, és egy igen gonosz ötletem támadt. -Ki sminkelhetlek?
-Nem – vágta rá azonnal nevetve. -Tanulnunk kéne cárnő. Legyéél igazi Nagy Katalin, és légy okos.
ВЫ ЧИТАЕТЕ
Nem lát, nem hall, nem beszél (átírás alatt)
Детектив / ТриллерKedves olvasóim, Ledér vagyok. Tudom furcsa név, de itt én hozom a szabályokat. Először is itt nem mindenki fog megjelenni az oldalon. Nem érdeklődöm a szürke kisegerek iránt szóval ne álmodozz arról, hogy itt leszel. Engem csak egy bizonyos osztály...
