Védett ütés

1.rész

-Menjünk már-toporgott az ágyam előtt barátnőm Laura, míg én betakarva feküdtem az ágyamban csokit és gumicukrot zabálva, Vámpírnaplókat nézve. Határozottan nincsen jobb dolgom vasárnap este 8-kor úgy, hogy holnap korán kell kelnem egy fontos ügy miatt.
-Mondtam már, hogy felejtsd el. Mit érdekel az téged?-kérdeztem teli szájjal, várakozóan. És hogy hova akar cipelni? Egy boksz meccsre természetesen, hova máshova? 1 hete próbál meggyőzni, és szerintem mindent bevetett már ami lehetséges. Imádok bulizni, de nekem nem tűnik annak az, ha kettő idióta szétveri egymást szinte feleslegesen.
-Mert ez izgalmas, naaa szinte sose kérek tőled semmit! Kérlek-nézett rám boci szemekkel. Sóhajtottam, és nagy nehezen kimásztam az ágyból keresni valami elviselhető ruhát erre a helyre. Igaza volt, ritkán kér segítséget azt is csak ha haldoklik. Nem halok bele nem igaz?
Felvettem gyorsan egy cicanadrágot egy trikóval ugyanis a májusi estéket nem mondanám kifejezetten hidegnek. Betettem a köldök piercingem, fésülködtem majd indulhattunk. Hogy miért voltam annyira ellen ennek a szarnak? Mert nem sima boksz, hanem illegális. Igen, jól hallottátok. Bármikor megjelenhet egy rendőr ha tudomására jut mikor és hol vannak ezek a bunyók, és már csak az kéne a sikeremnek, hogy egy ügyvédet ilyen mocskos helyen lássanak.
-Nézd, kezdődik-húzott a tömegbe ordibálva, szurkolva az egyiknek. Az egyik fele azt kiabálta, hogy sas míg a másik a falka szót mondogatta. Laura szintén ''sas''-nak szurkolt, így szinte én is csak rá figyeltem. Barna haj, sötét szinte fekete szemek. Rengeteg tetoválás, és szokásos rosszfiús beütés. Ránéztem a kezeire, amik tele vannak horzsolással, így gondolom elég régóta űzi ezt és nem tántorítja el pár sebhely. Körülbelül fél órája lehetünk itt, és egyre csak durvul a helyzet. Felszakadt száj esetleg szemöldök, kibicsaklott esetleg eltört boka/kéz.
-Mikor lesz ennek vége?-húzódtam közel barátnőmhöz. Nem akartam itt lenni, én csak nézni szeretném tovább a sorozatomat. Mire válaszolt volna, megszólalt egy sziréna, ami azt jelentette hogy megjött a rendőrség. Egyből futásnak eredtem megragadva a karját, nem érdekelt hogy ő maradni szeretett volna még. Mindenki menekült amerre látott, így a bunyónak vége. Ámen!
-Soha többet, nem megyünk ilyen helyre hallod?-bosszankodtam, mikor már nyugodt környezetbe kerültünk messze a rendőröktől- tök vicces, hogy szétverik egymást, de lehet nem egy ügyvédnek kéne ott lennie.
-Ne haragudj, de annyira elvagy a munkáddal mostanában. Úgy örültem, hogy így is veled lehetek és végre kimozdulsz-sajnálkozott mellettem, és sajnos igaza volt. Egyre többen keresnek meg, hogy bíróságon védjem őt esetleg tanácsot kérnek valamivel kapcsolatban és ritkán szakadok el.
-Sajnálom, de tudod milyen fontos a munkám is-sóhajtottam, és végre megpillantottam a házunkat.- Amúgy az a sas nem is volt rossz-kacsintottam rá, majd megfordultam és egyenesen mentem be a házba hátam mögött pedig hallottam barátnőm kacaját.

Sziasztok!
El is hoztam az első részt, ami kicsit rövidke lett, viszont innentől hosszabb részek várhatóak.
Remélem elnyeri tetszéseteket! Mindenesetre Luca és "sas" minden héten vár titeket:)