A nemvárt fényhozó

5.rész

A pékség

Amerika pov

Mikor kiléptem a házból egy nem túl kellemes reggeli fuvallat fogadott. Hirtelen megcsapta az arcodat a szél ami nem volt túl kellemes. Viszont én nem foglalkoztam vele csak becsuktam magam mögött az ajtót és elindultam a suliba. Most van jelenleg 7 óra ami azt jelenti hogy még bőven van időm beérni a suliba.
-Talán még vehetnék magamnak valami reggelit is -gondoltam majd elindultam a legközelebbi pékség felé.

10 perc múlva oda is értem a pékségbe és mikor beértem rögtön megcsapott a péksütik és a friss kenyér illata. Nagyon jó volt. Viszont mikor körülnéztem az arcomról a mosoly, egyből lekonyult. Megládtam Kínát. Ott ált majdnem mellettem mire én igyekeztem feltűnés mentesen kisurranni a pékből. Viszont ez nem jött össze. Észrevett

-Nocsak nocsak nocsak. Kit látnak szemeim. Csak nem megint azt a kis elhízott dagadékot?-kérdezi mire én csak lehajtom a fejem (mellék info:ame egyáltalán nem testes. Sőt, inkább mondható túl soványnak csak a nagy pulcsiai eltakarják)

-Na mivan! Ilyenkor már nem olyan nagy a szád mint a suliban buzi?!-elkezdi felemelni a hangját mire én összerezzenek. Nem szeretem ha valaki kiabál

-Hmmm. Egyből gondoltam.-mondja majd egy kis szünetet tart-Na mindegy is. Van nekem fontosabb dolgom is mint veled beszélgetni. Én léptem.-mondja majd elindul az ajtó felé de mielőtt kimenet volna megfordult és azt mond- Remélem belefulladsz a kajába-mondja majd elhadja a pékséget.

A pékségre egy elég kínos csend telepszik

-Nagyon köcsögök ez a srác-hallom a hátam mögül mire megfordulol és látom hogy az eladó beszél

-Igen-suttogó neki mire ő egy kézmozdulattal magához hív

-Hogy hívnak?-kérdezi

-Amerika

-Na szóval akkor Amerika, miért nem által ki magadért evvel a fszal stemben?

-Hát én igazából..... ömmm. Nem tudom. Szerintem jobb hogyha kitombolja magát majd utána úgy is békén hagy

-Hát nem egészen de te tudod. A bátyám is pont ugyan ilyen. Ősem változott meg. Ez sem fog.

-Miért ki a te bátyám?

-Észak kórea

-Fuuuderühellem azt a srácot is. Mi.
Várj. Akkor te vagy, Dél Korea!?

-Igen. Hallottál már rólam?

-Igen. Japán rengeteget mesélt rólad. Bár mondjuk szerintem így személyesen még nem találkoztunk-mkndom mire ő csak elpirul majd elgodolkozik és válaszol

-Jah hát igen. Csak matekunk van együtt szóval jah

-Oh értem.-mondtam majd egy kicsit kínos csend telepszik ránk. Nem nagyon volt ötletem hogy hogy szüntessem meg majd csak rá néztem az órára és láttam hogy 35 van így megszólalok

-Oh már ennyi is az idő. Nekem mennem kell. Majd találkozunk a suliba-mondom majd elindulok kifelé viszont Dél utánnam szól

-Amerika Várj!!-kiált mire megfordulok és éppen akkor a kezemben landol egy pizzaszelet zacskóban-ezt itt hagytad. Gondolom ezért jöttél-mondja majd elmosolyodik

-Jah hát igen. De akkor hagy fizessem ki-mondom majd kotorászni kezdek a zsebemben mire megszólal

-Hadjad. Ezt én állom. Ennyit megerdemelsz. Elszórakoztattál az unalmas munkaidőmben-mondja nagy vigyorral az arcán majd én bólintott és mondok ég, köszönöm és kilépés a boltból. Jó volt tudni hogy van még olyan ember aki nem csak bántani akar.

Időkihagyás

Éppen sétálok a suli felé és még pont időben be is érek. Nagy megkönnyebbülés volt. Gyorsan le is tettem a taskámat kivettem a szükséges könyveket majd elkezdtem szaladni a biosz órára. -mégegyszer nem késhetek el. Asean is és apám is kinyirna-mondom majd futok tovább és csengőre pont benn vagyok. Kifújom a levegőt, lepakolok majd csöndben várom a tanárt aki hamarosan meg is érkezik és elkezdődik az óra.

--------------------------------------------
Helló mindenkinek. Itt is lennék a kövi résszel. Ez nem lett olyan hosszú se szomorú mint az eddigiek de remélem tetszett.

Ui: Nem támogatok semmifelé bántalmazást, se testsúly se sexualitás miatt. Mindenki úgy jó és úgy szép ahogy van ♡♡

Szó:555