A nemvárt fényhozó

1 rész

Amerika pov

Iskola után volt. Végre vége volt a dögunalmas és értelmetlen óráknak. Viszont nekem rohadtul nem volt kedvem hazamenni. Nem akartam abba a patkánylyukba menni ahol mindenki csak gyűlöl így fel mentem az iskola tetejére. Meggyujtottam egy cigarettát és csak élveztem ahogy a fekete kátrány metölti a tüdőm. Tudtam hogy vagy ez vagy apám lesz a vesztem. De nem érdekelt. Így is elég szar volt az életem. Sokkal rosszabb nem lehet. Talán a szívroham. De még ez sem érdekelt mert az legalább gyorsan elvisz. Nem úgy mint most a minden napi viták. -miközben ezen gondolkodtam nem nagyon figyeltem hogy lassan el fogy a szál így még a kezemet is megégedtem. Rohadtul fájt de tudtam hogy apámtól nagyobbat fogok kapni a késésért így nem zavartattam magam, és rágyujtottam egy másikra. Ez így ment egy jó darabig mígnem már a 6.-nak kezdtem volna neki mikor Kanada felhívott.

-Amerika hol vagy? Apa már nagyon ideges

-A suli tetőn vagyok

-Mine....... Ugye nem akartál leugrani!?-gyanusított meg

-Nem nem nem. Dehogy is. Csak feljöttem cigizni

-Már megint azt a szart szívod? Komolyan le kéne szoknod már róla. Ha már az én kedvemért nem akkor azért hogy apa le ne buktasson mert tudod hogy mi lesz akkor ha ő valamire rájön- mondta gondoskodóan mire én csak összerezzentem. Tudtam milessz. Éreztem. Majd a hasamra tettem a kezem és összehúzódtam. Mikor már kezdet elnyelni a sötét egy hangot hallodtam a telefon felől

-Ame? Itt vagy még?-kérdi félően hogy nehogy baj történt e

-Persze itt vagyok. Nincsen semmi baj.

-Rendben. Majd akkor itthon megbeszéljük mint mindig. Csak gyere haza mielőtt még nagyobb baj lesz

-Rendben. Indulok-mondtam majd kinyomtam a telefont és elkezdtem szépen lassan haza fele sétálni

time skip

A hazafele út nagyon lassan és csöndben telt. Este fele volt így hát mit is vártunk. A kinti hangulat nyugott és csendes volt. Ez engem is lenyugtatott és reményt is ébresztett bennem arra hogy hátha apám alszik. De nem így lett:

-Hol voltál? Már 3 órája itthon kelledt volna lenned-kérdezte

-Sajnálom uram lekéstem a buszt-válaszoltam félénken

-Lekésted mi? Dehogy késted te le. Miben fogadjunk hogy már megint csak lógtál. Mint mindig. -Majd pofon vágott-Te undorító pontatlan féreg. Ha még a mesédnek is igazat adok akkor is látod milyen az élet. Még egy kurva busz sem vesz annyiba hogy megvárjon. Látod. Senki sem szeret és senkisem fog téged szeretni te rühes buzeráns-Ordított majd még párszor belém ütött mikor be toppant anyám és megkérdezte mi történt. Erre apám csak megpofozta és vele kezdett üvölteni.-Ne szólj bele asszony- ordította majd még egyszer pofon vágta anyámat és elküldte. Anyám csak fogta az arcát, meghajolt majd elment. Kiábrándító volt látni hogy még a saját anyám sem szeret. De már megszoktam.

Francia pov

Nagyon sajnáltam a fiamat. Egyszerűen nekem fájt azt látni ahogy ő ott szenved. Borzalmas volt. De nem tehettem mást. Uk rabja lettem. Ha ellenkezem akkor én is úgy járhatok mint Ame. Így nem teszem. Inkább bólogatok mindenre és hagyom hogy tegye amit jónak lát. Nem szólok bele. Többször is megpróbáltam már elszökni vagy elválni tőle de sosem lett jó vége. Mindig a pincében végeztem félholtra verve vagy a rosszabbik esetben félholtra baszva. Szóval már megsem próbálom. A gyerekek persze erről nem tudnak és biztos vagyok benne hogy még utálnak is e miatt hogy fejet hajtok mindenre de nem tehetek mást. Rab vagyok. De talán egy nap.

Amerika pov

Mikor anyám elment Uk fojtatta. Csak vert ütött és pofozott. Mígnem a végén csak arra emlékszem hogy belémrug, nyomoréknak hív majd elmegy.

Feküdtem vagy fél órát a padlón heverve mikor megláttam Kanadát szép lassan lesétálni a lépcsőn. Rám nézett szomorú tekintettel, majd felvitt a szobánkba ahol ellátta a sebeimet. Mikor kész lett megkérdezte hogy akarok e beszélni vagy inkább pihennék. Én az utóbbit választottam, mire bólintott majd elmosolyodott. Betakart és a szoba másik felére sétált ahol lekapcsolta a lámpát, evvel hagyva pihenni és aludni engem. Néha tényleg azt érzem hogy ő az egyetlen ember aki szeret.

--------------------------------------------------Helló. Remélem tetszett az 1 rész. Hamarosan jön a 2. is. Jah és ha nem értetek valamit csak irjatok :). Addig is sziasztok :)

Szó:686