A nemvárt fényhozó

6. rész

A kesések következménye

Amerika pov

Már nadjából az óra felénél járhattunk mikor kinyilt az ajtó és berohant valaki. Nem nagyon figyeltem oda mert volt jobb dolgom is, viszont mikor meghallodtam Asean hangját megszólalni és a nevemet mondani rögtön felfigyeltem.

-Na Russian mivel már megint kértél majd találkozunk óra után. Viszont addig is ülj le Amerika mellé és kérlek ne zavard a tanítást-mondta majd rám mutatott és az orosz elkezdett felém haladni

-B+ már csak ő hiányzott-mondtam magamban majd ránézésre és ő már melledtem volt. Nem akartam annyira bunkó lenni még akkor sem ha ős ellenségek vagyunk így köszöntem neki de ő csak folytatta a kipakolást és rám sem hederített. Erre én csak vállát voltam és tovább próbáltam túlélni az órát.

Russ pov

Mikor nagynehezen berontottam a terembe, természetesen késve, Asean csak kicsit cseszett le amit már megszoktam hisz mindig mindenhonnan elkésett. Viszont amit mondott hogy hova üljek az rohadtul feldühített. Azt mondta hogy üljek a mellé az undorító meleg kapitalista disznó mellé. Én nem tudtam hogy ennyire rühell a tanár de hát ez van.

Így nagy szemforgatással és fintorra az arcomon leültem Amerika mellé. Ő köszönt nekem de tudtam hogy csak az etikett vagy mi a szar miatt teszi ezt így figyelmen kívül hagytam és csak elkezdtem kipakolni a táskámból.

Mikor az is meg volt elkezdtem figyelni az órán. Őszintén először fogalmam sem volt hogy hol vagy milyen órán vagyok de ez idővel kiderült és ez jó. Valamennyire

Óra után

Mikor kicsöngettek és indultam volna kifelé eszembe jutott mit mondott Asean óra elején így megfordultam és odamentem hozzá beszélni.

-Jó napot uram-mondom majd folytatom-itt vagyok ahogy kérte.

-Igen látom. Ígérem nem tart majd sokáig csak kicsit beszéljünk már a keséseidről. Tudom hogy nagy családban vagy meg minden de azért néha megpróbálhatnál időben beérni az iskolába. Tudom nehéz meg minden de itt rajtad kívül több száz gyerek megteszi ugyan ezt, és főleg azt nem értem hogy a többi testvéred ugyan úgy beér órára te viszont nem. Mi ennek az oka?

-Hát ömm-vakartam a tarkómat mert igazából nem mondható meg neki hogy apánk szarik ránk és én felelek mindenkiért és én viszek be 6 gyereket 3 fajta intézménybe. Ezt nem mondhatom meg mert még ránkhív valamit aztán apánk kinyir.

-Orosz itt vagy?-kérdezi Asean mire én felfigyelek rá és úgy tűnik elbambultam

-Jaj igen. Elnézést. Elbambultam. De amúgy a kérdésére a válasz az hogy csak elalszom. Sajnálom. A jövőben ez nem fog előfordulni.-mondom mire ő csak sajnálatos szemekkel néz rám de egy rendben helyett ő mást mond

-Azt remélem is viszont erről tájékoztatnom kell a szüleidet. Ez sajnos nem maradhat látszatlanul.-mondja majd leül a gép elé-én tényleg nem akarom ezt meg tenni viszont muszály. Ez a házirend-mondja majd felnéz rám a székéről. Én csak bámultam rá már könnyező szemekkel és nem tudtam mit tegyek. Ha apám ezt meg látja nagyon nagy baj lesz. Nem tudom hogy hogy úszhatnám ezt meg.

-Kérem kérem ne küldjön semmit apámnak. Kinyirna nem tudom mit tenne. Ön nem tudja azt mint én. Kérem-sirtam majd lehajtottam a fejem. Nem sokszor sírok hisz apám erre nevelt de most mégis mentettem. Akkora egy hülye fasz vagyok de muszály. Apám nem láthatja

-Tudom hogy most ez rosszul esik de biztos vagyok benne hogy az ön apja nem olyan kegyetlen. Főleg úgy hogy ez csak egy email lesz hogy késve jár be a gyermeke. Biztos nem fogja kinyirni az apja.-mondja majd a gép felé fordul-Most pedig Kérem menjen a következő órájára. Viszlát-mondja mire én letörlöm a könnyeivel és egy viszlátot motyogtam majd kimegyek a teremből