e p i l ó g u s

176 11 0
                                    


⨯ C h a r l o t t e ⨯


Másnap hajnalba hagytuk el a házat és mentünk a reptérre. Apa és Jimmy abban egyeztek meg, hogy leszállunk Velencében és onnan vízitaxival átmegyünk Horvátországba pontosabban Fiumeba ahol van a hajó. 

-Rohadt korán van-nyöszörgött egyik oldalamon Scott, a másik oldalamon pedig Marcus durmogott. Már becsekkoltunk és a felszállásra vártunk. Hát nem volt tömve a repülőtér hajnali négykor. 

-Valaki még szeretne rajtam aludni-néztem rá a két testvéremre akik természetesen hevesen bólogatni kezdtek. 

-Már csak fél óra és szállhatunk fel a gépre. 

-Csodálatos akkor végre megszabadulok tőlük-mutogattam a fejemmel a bátyáim felé. 

-Te már kora reggel beszólogatsz? 

-Charlotte-szólt rám apa. 

-Bocsi. Megígérem nem fogok beszólogatni. 

-Na akkor vakációzzunk-pattant fel miután hallottuk a hangos bemondóba, hogy a mi gépünkre felszállhatunk. 

Az utunk nagyon gyorsan eltelt, bár ez lehet annak köszönhető, hogy mindenki végig aludt. Senki nem szólogatott be a másiknak, senki se nyavalygott, hogy már elülte a fenekét vagy esetleg éhes. 

-Első megálló Velence. Adjuk le a csomagokat és menjünk ebédelni egy jót. 

Így is lett a csomagjainkat leadtuk egy csomagmegőrző vállalatnál. A vízitaxi csupán 2 óra múlva fog indulni ennek következtében nem mentünk messzire nehogy eltévedjünk. Betévedtünk egy családias kis cuki étterembe, mindenki mást kért. Amint kikaptuk az ételeket az volt az első, hogy körbe adogattuk ezáltal mindenki kóstoltunk egy kicsit.
Nos a vízitaxi nem volt olyan élvezetes és kényelmes, mint gondoltuk. A szél miatt nagy hullámok voltak és persze a nagy hullám folyamatosan minket talált meg azáltal a állandóan ugrált a hajó. Még az a szerencse, hogy senkiből nem kívánkozott kijönni az ebéd. Látszott mindenkin, hogy már nagyon jó lenne ha leszállnánk. 

-Végre eljött ez a pillanat is-sóhajtott fel Margaret-Ha még utaztunk volna lehet távozik a finom olasz ebéd. 

-Ugyanez. 

-Na keressük meg az életem büszkeségét-ment legelőre Jimmy. 

-Hé az nem én vagyok?-nézett rá értetlen fejjel Marcus. 

-Nekem az vagy-pusziltam meg a száját. 

-Soha nem fogom felfogni, hogy a húgunk nyalakodik egy fiúval-rázta a fejét Ryan. 

-Csókolózik, puszilkodik, ölelkezik...

-Be ne fejezd Charlotte.

-Most miért, ez emberi dolog. Mindenkinek vannak vágyai, meg szükségletei. 

-Fúj, miért beszélgetek a szexről? A húgommal. Jól van én inkább előre megyek. 

-Szia bátyuskám. 

⨯ ⨯ ⨯

Már kezdett a nap lemenni, mindig is egy nagy álmom volt megnézni a naplementét az életem szerelmével. Végre teljesült ez az álmom. A napozó ágyba belesüppedve néztem a naplementét, mikor megéreztem Marcus parfümjének jellegzetes illatát később pedig a két erős karját a derekam körül. 

-Szia-nyomott egy puszit a fülem mögé. 

-Ettől tudod, hogy mindig megborzongok. 

-De ugye a jó értelemben?

-Hát persze, hogy jó értelemben. Ha nem szerettem volna beléd akkor összejöttem volna veled? 

-Felfogtam, hülye kérdésre hülye válasz-nevetett fel majd állát a vállamra fektette és csöndben néztük a naplementét. 

-Tudod elgondolkodtam azon-szólaltam meg egy idő után.

-Na micsodán? 

-Hogy miért éppen Angliába kezdődött el a közös életünk és miért nem Kanadában miután megláttam a göndörke fejedet a konditeremben. 

-Lehet Angliában van vagyis ott lesz a jövőnk. Ott fog elkezdődni számunkra a nagybetűs élet amit minden filmben és könyvben hallhatunk és olvashatunk. 

-Akkor bele kéne húzni azzal az angol teával ha ott fogunk élni. 

-Tudod, hogy rosszul vagyok már a látványától-nevetett fel Marcus. 

-Be kell vágódni a kis angoloknál. 

-Vagy hozzuk a szokásos kanadai formánkat. Nem kell az embereknek megfelelni, élj úgy ahogy te akarod és ahogy szeretnéd. Szard le az emberek véleményét. 

-Mikor lettél ilyen bölcs?-néztem rá. 

-Mióta ilyen csodálatos és okos barátnőm van. 

-Tudod Marcus Graham veled végre színesbe látom a kis világomat. Végre szépet látok a rügyező virágokban, a levelek színének átalakulásában és persze magamat is szépnek látom. 

-Nos örülök Charlotte Montgomery, hogy beszínesítettem az életed. 

T H E    E N D 

Sziasztok!  Megszeretném köszönni, hogy ennyien velem tartottatok az újabb könyvnél és remélem gyarapodni is fog ez. Szerettem ezt a könyvet írni de a következőt még jobban szeretem. A "Miért éppen..." könyvsorozat 2. kötete 2023. július 15-én (szombat) fog publikálásra kerülni. Mindenki legyen jó, puszi!  


Miért éppen...Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang