Mi világunk

20

Miután összepakoltunk azt vettem észre, hogy igazán késő van már. Elköszöntem a többiektől és felmentem a szobámba. Átöltöztem pizsamába és már feküdtem is be a pihe puha ágyamba. Gondoltam megnézem, hogy mik mennek az interneten. Eléggé régen olvastam már bármit is a világról. Miközben egy cikket olvastam megcsörrent a telefonom. Dani videóhívást kért tőlem. Elgondolkoztam azon, hogy ott hány óra lehet. Majdnem hajnali három óra van oda haza. Nem tudom, hogy mit csinál fent ilyenkor a jó lélek. Felvettem neki a telefont és feloltottam a kislámpát, hogy lásson belőlem valamit. Meglepődve néztem, hogy nem otthon van és nem csak egyedül hívott fel. Ott volt mellette Lora és Alex is. Ezek szerint Alex és Dani kibékülhettek. Biztos azért, mert nálam is megtört a jég.

- Boldog születésnapot! – kiabáltak a telefonba egyszerre.

Mosolyra húztam a számat és nem tudtam, hogy megint sírjak e. Itt inkább sírva kellett volna nevetni. A két fiú matt részeg volt és egymásra voltak borulva. Lora még tartotta magát, de ő sem volt már top formában. Nem is tudtak már rendesen beszélni. Összegabalyodott a nyelvük. Hölgyeim és uraim, ők a barátaim!

- Nagyon köszi srácok. Mit jót csináltok?

- Téged ünnepelünk! -mutatta Alex a poharát, ami már üres volt.

- Attól függetlenül, hogy „Mexikóban" vagy! – mutogatott Dani. – Azért nekünk hiányzol és iszunk az egészségedre.

- Várjunk! Most azért hívtatok fel, hogy lebasszatok, mert nem vagyok otthon a születésnapomon? – húztam fel a szemöldökömet.

A két fiú egymásra nézet, majd a kamerába és elkezdtek nagyban bólogatni nekem. Ezt Lora észrevette és adott mind a két fiú fejére egy taslit. Ő érezte, hogy ez nem helyes. Legalább ő kiáll mellettem.

- Ne foglalkozz velük! – mosolygott rám Lora.

- Nem állt szándékomban. Azt elmondanátok nekem, hogy hol vagytok?

Megfagyott a levegő és senki meg sem szólalt. Éreztem, hogy itt valami van, amiről én nem tudhatok. Gyorsan rámentem a lokátor alkalmazásra és láttam, hogy mind a három jómadár Monacoban van.

- Ti mióta vagytok kint Alexnél? – akadtam ki egy pillanat alatt.

- Ez úgy volt... – kezdte el Dani.

- Dániel! – néztem rá nagyon, nagyon csúnyán.

- Kedd este érkeztünk. Alex ötlete volt. – mutogatott Tahira.

- És még én nem mondok el semmit!

- Mexikóban vagy és sütteted a hasadat. Gondoltuk úgy sem veszed észre. – mondta Alex.

- Ha haza megyek én úgy megfolytalak titeket! – emeltem fel a hangomat egy pillanat alatt.

- De hova haza? – kérdezte viccesen Dani.

- Ne kezd Dániel! Jó most szépen letesszük a telefont és én elmegyek aludni. Jó bulit! – tettem le a telefont.

Abban a pillanatban, ahogy megláttam a hátteremet már tettem is repülőgép üzemmódba a telefont, mert ismerem őket annyira, hogy addig keresnének még fel nem veszem nekik a telefont. Mivel az álmosság kiment a szememből ezért úgy voltam, hogy megnézek egy filmet a tévén.

*****

Már eltelt egy óra a filmből mikor kopogást hallottam. Kiszálltam az ágyból és kinyitottam az ajtót. Checo állt előttem és láttam rajta, hogy hulla fáradt ő is. Hosszú napunk volt. Azt hittem, hogy már rég lefeküdtek ők is, mert egy idő után nem hallottam mozgást a lakásban.