Maffiának ítélve

Régi emlék.

Azt mondják az ember ösztönei azonnal be kapcsolnak ha azt érzékelik hogy, veszélyben van.
Valóban ? Vagy csak a filmek hatására már már el hiszünk mindent le tudunk győzni ?!
Egy dolog biztos, az emlék.
Mint valami mese amit mindig szívesen nézünk vissza .
Emlékszem tisztán egy emlékre, talán úgy 8-9 évesek lehettünk Lídiával.
A kertben játszottunk és az udvarban volt egy hatalmas cseresznyefa.
Szerettem volna belőle, ezért elkezdtem felmászni a fára, Lídia nagyon sírt hogy, ne másszak fel de figyelmen kívül hagytam.
Másztam és kapaszkodtam mindenbe amibe csak tudtam de kevés volt az erőm mikor megcsúszott a lábam és tartanom kellett magam.
Lídia rohant a nagyihoz hogy, jöjjön segíteni, de mire oda ért addigra én már leestem.
Sírtam hiszen fájt minden mozdulat amíg be értünk a lakásba.
Nagyi igencsak haragudott amiért felmásztam és, hogy mi lett volna ha nincs ott Lídia.
Ellátta a horzsolásaimat és megtanított rá hogy, legközelebb ne legyek meggondolatlan mielőtt döntést hozott, majd egy kosár cseresznyét húzott elő a szék alól.
Csodás gondolatmenetemből egy fékezés és ordibálás ébresztett fel.

-Normális vagy Tom?! csoda hogy, nem halt bele!

-Ostoba idióták, ennyit se lehet rátok bízni.

-Ne haragudj Marco.

-Vigyétek a pincébe.

Elkezdtek a karjaimnál fogva húzni ami az én állapotomat tekintve érdektelen volt de tudom holnap minden új látszódni fog gyenge bőrömön.

Egyszer csak egy hideg padlószerűségen találtam magam.

Dohos pince szaga volt és bűzlött a füst szagtól amely az egész helyiséget be lengte.Mint mondtam az idő hideg volt már kint és itt is érezhető volt hogy, az ősz télbe borul át lassan.Másnap reggel irdatlan fájdalmakra ébredtem könny csordult végig szemem sarkából, melyet alig bírtam ki nyitni a duzzadástól.Fáradtnak és meggyötörtnek de leginkább éhesnek és koszosnak éreztem magam.Rengeteg kérdés merült fel bennem.Mi történt tegnap este?Hol vagyok?Kik ezek az emberek ?Mit akarnak tőlem?És a legfontosabb, feltűnt-e már valakinek hogy, eltűntem?!Gondolat menetemet egy ajtó hangos nyikorgása zavarta meg, léptek hallatszódtak majd egyszer csak ott termet előttem ...