Éjsötét lovag

8. Éj

- Remélem, hamarosan újra látom kisasszony! További szép napot önöknek!

- Köszönöm, önnek is! Viszlát! –búcsúztam el a kis boltostól, akihez gyakran járok. Házi készítésű fürdősókat, bombákat és olajokat készít. A tusfürdője a kenőcsei pedig fantasztikusak.

- Minden jót! –köszönt el Zayn is az idős férfitól és az új fürdőkészletét eltette a szatyorba. –Ez tényleg jó.

- Mondtam. –mosolyogtam rá és körbenéztem az élettel teli utcán. –Jó hogy az igazgató elengedett minket.

- Bevásárolni csak. –tette a zacskót a kocsiba. Már jó pár holmit beszereztünk, ami a drága apukám listáján volt. Köztük a rengeteg holmija is, amit rendelt. Kész katasztrófa, hogy miket képes megvenni néha.

- Automata teafőző. –olvasta fel a csomag tartalmát Zayn.

- Te jó ég! Inkább ne is folytasd, tudni se akarom mit vett még. –igazítottam meg magamon a kabátom. Jó érzés, hogy nem a sulis egyenruha van rajtam végre. Bár nem volt rajtam semmi merész ruha. Fekete farmer és egy kék blúz. Zayn is hasonlóképen öltözött fel. De rajta elképesztően szexin állt velem ellentétben...

- Akkor most mi legyen? –rántott ki a gondolataimból, amikor lecsukta a csomagtartót.

- Oh, hát... ott finom fagyit árulnak. –mutattam egy cukrászdára. Vidáman indultam el arra ő pedig hősiesen követett.

Bent egy aranyos kis vidám tündérpékség fogadott. A célközönség biztosan a gyerekek voltak, a sok mesés díszelemmel. De az áru is elképesztő volt így sokan jöttek ide. De nem hétköznap délelőtt. Most alig volt pár idősebb hölgy bent, akik pletykálkodtak.

Leültünk egy szimpatikus bokszba és nézegettük az étlapot. A pincérnő pedig meg is jelent.

- Tori drágám te vagy? –mosolygott rám az idős nő.

- Üdv Mrs. Lang! Bemutatom a barátomat Zaynt. –vigyorogtam az ötvenes éveiben levő nőre. –Éppen a férjétől jövünk egy kis bevásárlásról.

- Örülök kedvesem, hogy te is egy rendes férfit találtál magad mellé. Mit hozhatok nektek?

- Én a szokásosat. Zayn? –néztem rá.

- Én egy almás pitét kérek. –mosolygott rá a hölgyre miközben kezével átkarolt.

- Máris hozom. –sietett gyorsan el.

- Ismered? –kérdezte halkabban és körbe nézegetett veszélyt keresve.

- Igen, kedves hölgy. Kiskorom óta ide jövök, ha tehetem. De itt nem les ránk veszély. –néztem rá felvont szemöldökkel.

- Megszokás és nem létezik tökéletes biztonság. –válaszolta egyből.

- Javíthatatlan vagy. –ráztam meg a fejem.

- Mondtad már párszor. –vigyorodott el. Ekkor ért vissza Mrs. Lang.

- Parancsoljatok. –tette le a poharakat és a vizeket, amik az ételhez járnak. Aztán a rendelést.

- Köszönjük. –mosolyogtam rá, ő pedig már rohant is tovább a vendégekhez.

- Mindig tudtam, hogy bolond vagy, ha fagyiról van szó. De, hogy ennyire? –kacagott fel és megkóstolta az almás pitéjét, majd meglepődve nézett rám.