Scream: Mindig Visszatérek

Ötödik Fejezet

Ma rossz érzéssel ébredtem. Kimentem a konyhába reggelizni és rájöttem, hogy anyám már dolgozik. Megpróbáltam lerázni a magány érzését, és arra összpontosítani, hogy elkészítsek magamnak egy ételt.

Amikor leültem enni, hallottam, hogy csipog a telefonom. Jennytől, a legjobb barátomtól küldött üzenet. Megkérdezte, hogy vagyok, és akarok-e később lógni. Elmosolyodtam arra a gondolatra, hogy látom, és azt válaszoltam: "Jól vagyok. Igen, ez jól hangzik. Mit akarsz csinálni?"
Először a Cozy Corner kávéházra gondoltam. Náluk van a legjobb frappuccinó!" - mondta.

Felcsillant a szemem az izgalomtól. "Totál benne vagyok!" – válaszoltam gyorsan. " A híres frappuccino jukra való gondolattól könnybe lábadt a szám. ezért gyorsan válaszoltam: "Csak küldd el a helyet, és 30 percen belül ott vagyok."

Ahogy beléptem, a meghitt légkör fogadott, a frissen főzött kávé aromája kerített hatalmába, és megláttam Jennyt, aki egy hangulatos sarokfülkében várakozik.

Megrendeltük a frappuccinónkat, és leültünk a helyünkre. Az ital krémes édessége azonnal feldobta a kedvem.

Miközben Jennyvel a sarokfülkünkben ültünk, a levegőt nehéznek érezte a közelmúlt eseményeinek súlya. Egy pillanatig csendben kortyolgattuk a frappuccinónkat, mielőtt Jenny összetörte.

"Még mindig nem hiszem el. Úgy értem, három haláleset mindössze három nap alatt? Teljesen őrült és nehéz a fejünkbe csavarni a fejünket. Jenny halkan mondta, hangja tele volt szomorúsággal és hitetlenséggel. "Annyira tragikus, ami ezekkel történt."

Bólintottam, és fájt a szívem a veszteség által érintett családok és barátok miatt. "Ez egyszerűen pusztító. Az egész életük előttük volt."

Közelebb hajoltunk egymáshoz, vigaszt keresve egymás jelenlétében.

Jenny egy pillanatra elhallgatott, gondolatait látszólag felemésztették a bekövetkezett tragikus halálesetek.

– Érezlek – szólalt meg végül Jenny, hangja megértés és vágyakozás keverékével telt. "De nem hagyhatjuk, hogy a szomorúság örökké elnyeljen bennünket, kedvesem. Az életben is örömet kell találnunk, például bulikba és klubokba járni."

Szavai váratlanul értek, és a kíváncsiság úrrá lett rajtam. – Hány bulin voltál, Jenny? – kérdeztem, őszintén érdeklődve a tapasztalatai iránt. De meglepetésemre Jenny arckifejezése megváltozott, és kínosan csendben maradt, kerülve a szemkontaktust.

Jenny végül megtörte a csendet, és izgatottság csillant a szemében. "Mivel bulikról és klubokról beszélünk, a szüleim elmennek a városból üzleti útra. Van egy kis nyaralónk nem messze. Egy kis bulit tervezek oda, és nagyon örülnék neked ha jönnél"

A szívem megdobbant a meghívásra. A nyári buli ötlete tökéletes módja annak, hogy elengedje magát és új emlékeket teremtsen. "Jenny, ez csodálatosan hangzik! Nagyon szívesen elmennék a bulidra. Számíts rám!"

Mosolyt váltottunk, már elképzelve a ránk váró mókát és nevetést.

Ahogy a beszélgetés kibontakozott, Jenny megosztotta izgalmas terveit az előttünk álló hétre. "Ó, és találd ki? Épp ma küldtem SMS-t a bátyámnak, hogy hozzon nekünk hamis igazolványt. Megyünk klubbozni csajszi! Egyébként a bátyám meleg, csak hogy tudd. És a tetejébe foglaltam Masszázsokat adunk a szükséges kikapcsolódáshoz. De várj, van még! Ez az új film, egy tinikori románcot a moziban játszanak, és szeretném, ha eljönnél megnézni velem és néhány barátnőmmel. Bízz bennem, ez a hét csakis a mókáról szól!"

Izgalom járta át az ereimet, miközben a ránk váró kalandokra gondoltam. Barátságunknak ez a fejezete felejthetetlen pillanatokkal fog telni, az egész éjszakás táncolástól a klubban, egy nyugtató masszázsig és egy lebilincselő film megtekintéséig. Nem is tudtuk, hogy ez a hét fordulópont lesz az életünkben és egy életre szóló emlékeket teremt. Kezdődjön a kaland!

Amikor elhagytuk a kávézót, melegen megöleltem Jennyt, hálásan a csodálatos időért. "Köszönöm, hogy ezt javasoltad, Jenny. Ez volt a tökéletes módja a nap indításának."

Jenny visszamosolygott rám. "Természetesen, Heather. Bármikor szüksége van egy frappuccino-javításra és egy jó beszélgetésre, csak fordulj hozzám."

Ahogy hazaértem a Jennyvel töltött izgalmas nap után, lerogytam a kanapéra, könyvvel a kezemben, és készen álltam, hogy órákra belevesszem magam a lapjaiba. Elveszve a sztori magával ragadó világában teljesen elmerültem, mígnem hallottam, hogy nyílik a bejárati ajtó.

Anyám fáradtan, de meleg mosollyal lépett be. Felnéztem és megkérdeztem: "Hé anya, lóghatok Jennyvel ezen a héten? Vasárnap bulizni fogunk!"

Anyám egy pillanatra megállt, mérlegelve a kérést. – Nos, édesem, lóghatsz Jennyvel, de nem vasárnap. A kis unokatestvéred átjön, és neked kell vigyáznod rájuk, amíg a nagynénéddel kimegyünk.

A szívem összeszorult. Nagyon szerettem volna elmenni Jenny bulijába, de mindig a család volt az első. Összeszedtem a bátorságomat, és könyörögtem: "Anya, kérlek! Nem mehetek el a buliba?!"

Anyám felsóhajtott, megértve csalódottságomat. "Tudom, hogy el akarsz menni, de neked is fontos, hogy a családoddal tölts időt. A kis unokatestvéred izgatottan vár téged, és szükségem van a segítségedre. Tervezhettek valami különlegeset egy másik napra, jó?"

Vonakodva bólintottam, mert rájöttem, hogy anyám döntött. De ez nem jelenti azt, hogy követni fogom őket.
Csalódottan visszavonultam a szobámba, és bebújtam az ágyba. Az elmaradt bulikról és a szertefoszlott elvárásokról kavarogtak az agyamban. De keveset tudtam róla, hogy a sorsnak ez a fordulata váratlan kalandok és új kapcsolatok ösvényére vezet majd. Miközben lehunyt a szemem, nem tudta megállni, hogy vajon mi vár rám a következő napokban.