- Hogy mi? - nézet rám Klaus.- Mi az,hogy elárult én ezt nem értem.- Igen elárult ott hagyott engem életem legnagyobb terhével,de inkább ne is beszéljünk erről.- erőltetett magamra egy mosolyt.
- Rendben.- mosolygott rám.- Amúgy Alexa te egyre szebb vagy.- nézet végig rajtam.
- Jaj Klaus.-forgattam meg a szemem.
- De komolyan mondtam.
- Jól van köszönöm! Na de viszont én mára végeztem már csak Camie-t várom.- ahogy ezt ki mondtam Camie be is lépet az ajtón.
- Szia Lexi! Látom megismerted Klaus-t. - mosolygott rám.
- Szia! Sajnos én már nagyon rég ismerem. - nevettem el magam.
- Mi az,hogy sajnos?- nézet rám Klaus.
- Jól van nem sajnos, imádom a hülye fejét.- nevetem Camie-vel együtt.- Jó viszont én Camie akkor lépek.
- Rendben szia!- mosolygott.
- Én is megyek. -mondta Klaus és utánam jött.
- Lexi fura.- mondta el gondolkodva.
- Nem teszik?- néztem rá egy kicsit bunkón mondtam ezt.
- De nagyon is.- magyarázkodott.
- Figyi nem akarok bunkó lenni,de én most megyek.
- Rendben.- mondta én oda mentem és megöleltem.
- Jó volt látni- mosolygottam- de légyszi Elijah-nak ne mond,hogy találkoztunk.
- Rendben nem fogom. - mondta majd elváltak útjaink.
- Őszintén nagyon haragszom Elijahra,hogy életem legnagyobb terhével ott hagyott. Na de mind egy is.
Otthon
- Na te még mindig itt vagy?- kérdeztem bátyám csodálkozva.
- Talán zavarok?- fordult felém.
- Te soha.- nevettem el magam.
- Na mi volt ma a munkahelyen.- kérdezte miközben le ült mellém a kanapéra.
- Találd ki kivel találkoztam vagyis ki jött be a bárba.
- Na ki? Elijah?- találgatott.
- Nem. Klaus.-
- És beszélgettetek?
- Igen és azt mondta hogy Elijah tudja,hogy itt vagyok. - mondtam neki egy kicsit halkabban. - Na de mindegy is. Csináljak valami ennivalót.
- Aha csinálhatsz. - mondta Damon mint aki még sosem evett.
Csináltam vacsorát. Még beszélgetünk az élő rokonokrol,hogy,hogy találjuk meg őket. Vagyis csak én akarom ő nem nagyon,de segít. Ezt szeretem benne. Bár csak velem ilyen meg Stefan-nel. Utána elmentünk fürödni és lefeküdni. Ma nem velem aludt. Őszintén örültem neki mert imádok a nagy ágyban egyedül aludni és olyan pozícióban alszok amilyenben akarok.
Már aludtam mikor ilyen hajnali 3 felé felkeltem valami zajra. Mikor nyitottam ki az a ajtóm Ő állt velem szembe.
1862.december. 28.
Ma még semmit nem aludtam mert Mr. Mikaelson- nak ki szökünk a kertben mert néha esténként mi szoktunk menni ketten. Éppen mentem ki a folyosóra ahol már Elijah várt.
- Jó estét Alexa.- mosolygott rám a jövendőbelim vagyis remélem,hogy ő lesz az.
- Jó estét Elijah. - karoltam a belé.
Miközben mentünk kifelé Elijah mondott egy viccet és én egy kicsit hangosabban nevetem.
- Halkan.- nevetett miközben keze elé tette mutató újat,de én nem bírtam halkan. - Alexa
- Alexa! Alexa !
Napjainkban
- Alexa! Alexa!- szólt Damon.
- Igen? Igen?- ráztam meg a fejem.
- Jól vagy?- aggodalmaskodott Damon.
- Itt volt. Itt volt. - mondogattam.
- De mégis ki ?- értetlenkedet fivérem
- Elijah.- mondtam halkan.
- Menjél igyál egy pohár vizet és feküdj le!
Azt tettem amit bátyám mondott. Reggel úgy keltem,hogy elmegyek a Mikaelson birtokra. Úgy is tettem bátyám még nem volt fent inkább nem is szóltam neki. Úgy is lebeszélt volna róla.
Már egy ideje ott voltam,de nem tudtam bemenni. Egyszer csak vettem egy nagy levegőt kifújtam. Oda mentem a bejárathoz és becsöngettem.
- Megyek!- kiabált egy nagyon ismerős hang. Aztán rá jöttem Freya az. Akit nem rég ismertem meg.
- Szia a Alexa!- mosolygott. - Gyere be!- invitált be. Én bementem. - És mi járatban itt?
- Klaussal szeretnék beszélni.- ahogy ezt kimondtam Klaus már itt is volt.
- Szia Alexa!- tartotta kezét úgy mintha ölelésre várt volna.
- Szia!-intettem neki. Szerintem vette,hogy Freya élőt nem akarom megölelni. Ezáltal le tette a kezét.
- Én megyek .- mondta Freya és elment.
- Klaus tudunk valahol máshol beszélni - néztem körül.
- Persze gyere menjünk a szobámba. - mondta majd felvezetett az említett helyiségbe.
- Na mi az miről szeretnél beszélni.
-Tegnap este zajt hallottam ezért ki akartam menni ,hogy megnézem mi volt az és Elijah a szobám előtt állt. - sírtam elmagam.
- Gyere ide.-vont ölelésbe.
- Klauusss! - kiabált valaki az említett személynek. Majd be jött a szobába. Én a fejem az ajtó felé fordítottam. Rebekah volt az.
- Alexa?- nézet rám.
- Rebeka?- ahogy ezt kimondtam hozzám futót és megölelt.
- Hiányoztál!- hallottam hangján,hogy mosolyog.
- Te is!-mosolyogtam én is.
YOU ARE READING
Újra együtt
VampireA nevem Alexa Salvatore azért jöttem New Orleansba,hogy elrendezek néhány dolgot a titkos életemmel kapcsolatba. Viszont azt elfelejtettem, hogy Ő itt él és bármikor össze fújhat minket a szél. Össze is fújt egy ideig jól alakultak a dolgok,de aztán...