Újra együtt

6.rész:Utazás vele

- Minek neveztél hercegnő?- nézet mélyen szemembe majd az ajkamra és vissza az iriszeimbe. Én azt hittem ezt megint csak szekálás képen csinálja ezért én is azt tettem amit ő. Majd ő hirtelen ajkaimra tapadt. Én ellöktem magamtól.
-Kol! Ezt miért?- néztem rá rémülten.
-B. Bocsánat!- mondta majd adott egy puszit a homlokomra és elment. Teljesen össze voltam zavarodva. Ezért inkább haza mentem. Haza érve a bátyám már nem volt itthon. Találtam egy cetlit a hűtőn amin ez ált.

Elmentem megkeresni Stefan-t. Őt is beavattom a dolgokba.
Puszi: Damon

Remek akkor egyedül leszek és hallgathatom a kedvenc zenéim. Ezt is tettem. Zenét hallgattam és takarítottam. Néha egy kis Bourbon is lecsúszott a torkom. Ezt a folyamatot egy ideges kopogtattas zavarta meg.
- Megyek már!- üvöltöttem. Majd mikor kinyitottam az ajtót egy ideges Klaus-sal álltam szemben. - Mi a baj?- kérdeztem miközben arrébb álltamh,hogy be tudjon jönni.
- Van pár dolog amit elfelejtettem említeni. -foglalt helyet a kanapén.
- Na hát akkor hajrá!- egyben izgatott és ideges is voltam.
- Nem tudom hol kezdjem..- mondta egy kicsit elhúzva a mondtatott.
- Hát talán az elején.- néztem rá ilyen hülye vagy nézéssel.
- Hát hogy is mondjam? Van egy gyerekem!-mondta ki hadarva. Én csak lefagytam és pár perc múlva szólaltam meg.
- Mi bajod van?- jó na csak ennyit bírtam mondani.
- Igen jól hallottad.
- Mi ez,hogy lehet? Mert mi nekünk nem lehet.
- Hát úgy én nem csak vámpír vagyok hanem farkas is és Freya szerint így lehetséges. Őszintén kicsit el szomorodtam mivel nekem se így se úgy nem lehet gyerekem neki még is össze jött. Nem nem szomorú voltam féltékeny na de ezt félre kell tennem.
- Aha értem és miért jöttél ide?- át vettem egy kicsit bunkóbb stílusom.
- Mivel veszélyben van, vagyunk. - mondta kicsit hallgabb hangnemben.
- És én miben tudnák segíteni?- érdeklődtem már kicsit idegesen.
- Neked és Elijhanak el kéne mennetek New York-ba.
- Nem biztos, hogy nem!- tiltakozott minden porcikám.
- De..- nem hagytam,hogy akármit mondjon bele vágtam a szavába.
- Nem nincs semmi,de én nem megyek vele sehova!
- Alexa- kérlelt
- Nem nincs Alexa! Elijah össze törte a szívem. - csuklot el a hangom.
- Légyszíves.- nézet rám miközben felállt a kanapéról. Én ezt nem bírtam elnevetem magam.
- A nagy Klaus Mikaelson könyörög. Jó rendben,de csak akkor ha ki mondod azt nekem,hogy : Alexa Salvatore szükségem van a segítségedre. - változtattam meg a hangom.
- Nem! Nem ! Biztos,hogy nem !
- Jó oké akkor arra van az ajtó!- mutattam az ajtó felé. Erre megforgatta a szemét és neki látott a dolognak.
- Alexa Salvatore szükségem van a segítségedre- hadarta el.
- Köszönöm,de most elmennél?- mosolyogtam rá.
- Hát persze.- mosolygott ő is.- Majd jövök ha indulhatok. Én csak bólintottam. Őszintén nem akarok elmenni. Félek ,hogy újra Belé szeretek. Ma minden felhívom a bátyám hogy közöljem vele a tényt.
Már vagy 3 perce csörög a telefon,de senki nem veszi fel. Ezért inkább már nem vártam letettem. És írtam neki egy üzenetet amiben az ált,hogy:
Most pár napig nem fogunk találkozni ha vissza is jössz. Mert nekem el kell mennem New York-ba.

Mire leirtam és elküldtem a telefonom csörögni kezdett. Nem ismertem a számot,de felvettem.

- Igen tessék?- szóltam bele.
- Szia édes.-hallottam meg a nagyon ismerős hangot.
- Igen Kol mit szeretnél?-mondtam unott hangon.
- Hallom elkell menned. Szívesen mennék veled..
- Hát akkor gyere!- kiáltottam egy kicsit.
- De nem lehet.- mondta szomorú hangon.
- De miért?- szenvedtem.
- Nekem itt kell maradnom. Klaus adta ki,hogy ki mit csinál és hol.
- Én megölöm!- jelentettem ki. Ő csak nevetett rajtam majd elköszöntünk egymástól és le tettük. Majd valaki csengetett.

- Ma ilyen fontos vagyok?- kérdeztem magamban.

- Megyek!- kiabáltam. Majd az ajtóhoz sétáltam és kinyitottam az ajtót. Elijah állt előttem.
- Szervusz. - köszönt azon a mély hangján. Úristen,de imádom. Nem nem Alexa nem te utálod őt.
- Miért is jöttél?- kérdeztem flegman.
- Hát már most indulnunk kéne New York-ba.- mondta miközben be engedtem az ajtón.
- Oké. Mit is kéne vinnem az útra?- néztem mélyen gyönyörű iriszeimbe.
- Ő nem tudom. Magadat.- mosolyodott el.
- Rendben.

Ezek után nem sok minden történt kezdetét vette a 19 órás út New York-ba. Úgy lett megbeszélve,hogy ő vezet 10 órát én meg a maradék 9. Igazából ő úgy akarta,hogy az egészet ő vezesse le,de én mondtam neki,hogy szó sem lehet róla. Hát nem volt más választása beleegyezett. 2 órán keresztül csak néztem ki az ablakon majd egyszer csak bealudtam majd mikor felkeltem nagy nehezen kinyitottam a szemem. És körbe néztem Elijah nem volt mellettem. Kinéztem az ablakon és láttam hogy egy benzinkúton vagyunk. Kiszálltam a kocsiból,hogy nyújtózkodni tudjak. Nyújtózkodtam párat majd megjelent Elijah kezében egy zsák ennivalóval és 2db 1literes vízzel.

- Jó reggelt álomszuszék.- mosolygott egyet.
- Mennyit aludtam?- kérdeztem még mindig egy kicsit álmosan.
- Egy és félórát. - mosolygott még mindig és úr isten az a mosoly na mindegy is. Beszalltunk az autóba.
- Nagy baj lenne ha ez a lábadnál lenne?- kérdezte kicsit félénken.
- Dehogy baj!- mondtam majd elvettem tőle a zacskott és az a lábamhoz tettem. Ezek után nem történt semmit én csak bámultam ki az ablakon és néztem a tájat. Ami már alig látszódott mert ment le a nap. Mikor Elijah megtörte a csendet.
- Alexa!- én egyből rá néztem.
- Igen Elijah?- mondtam ki én is a nevét.
- Valamit mondanom kell.
- Hát mondjad. Figyelek. - csináltam egy féloldalas mosolyt.
- Én nagyon sajnálom.- nézet rám egy pillanatra majd újra az utat figyelte.
- Még is mit? - fürkésztem.
- Hát, hogy magadra hagytalak. - mondta megbanoan.
- Legyszives ez ne most.- kértem meg szépen majd fejemet vissza hajtottam az ablakra majd sok gondolkodás után elaludtam.

Mikor felkeltem éreztem,hogy nem egy autó ülésén vagyok. Ezért gyorsan kinyitottam a szemem és láttam,hogy Elijah mellkasán fekszem. Gyorsan felugrottam.
- Mi történt?- szólalt meg egy rekedt mély hang.
- Hogy kerültem ide?- néztem körül és észre vettem hogy egy motel szobában vagyok. Elijah felkapcsolta az éjjeli lámpát.
- Olyan békésen aludtál,hogy nem volt szívem felkelteni ezért végig vezettem én az utat.-Mosolygott.
- De én- dadogtam.- sajnálom.- ő nem mondott semmit csak megcsókolt. Én automatikusan ellöktem.
- Jaj ne haragudj. Ez nem rám val!
- Semmi baj,semmi baj!- nyugtattam őt is és magamat is. Engem azért kellett hogy nehogy megcsókoljam azt a puha ajkát. Nem bírtam ki adtam neki egy szájra puszit majd lefeküdtem és elfordultam tőle. Lecsuktam a szemem majd próbáltam aludni,de egyszerűen nem ment. Ezért Elijah felé fordultam át karoltam és megpróbáltam úgy aludni. Na úgy sikerült is.

______

Sziasztok ez egy kicsit hosszabb részt lett. Remélem tetszik.
Sok puszi: Alexa😘❤️