Gyöngyszem (18+)

-19.rész-

Egyedül létemet egy csengő zavarta meg. Annyira erőteljesen nyomta már hogy ki nyitottam az ajtót.

—Szia Em.

—Oh, Szia, gyere beljebb.-behivtam majd becsuktam az ajtot.—Kérsz valamit?

—Egy pohár vizet, köszönöm.-belekortyolt.—Na szóval hol is kezdjem.

—Mondjuk az elején.-ültem le Noahval szembe.

—Figyelj, nagyon sajnálom hogy kerültelek. Nem volt rá semmi okom, viszont el kell mondanom valamit.-sóhajtott.

Szemöldökömet felhúztam, ezzel mutattam ki hogy figyelek rá.

—Figyelj tudom hogy nagyon szarul fog neked esni, de miután kimentél sétálni Mikeal. Elment és lefeküdtem valakivel..sajnálom Emily.-fejét tenyerébe borította.

—Ch, nem ez nem lehet igaz.-álltam fel a helyemről.—Te tényleg lefe...nem bírom Noah.-sírásba kezdtem.

—Emily figyelj.-állt fel a helyéről és elindült felém.

—Ne érj hozzám!-kiáltottam rá.—Mondtam hogy csak sétáltunk, nem volt semmi!!

—Tudom és sajnálom nagyon.-lépett hátrább és szemeit a padlóra szegezte.

—Várjál, te nem bízol bennem?-kérdezte tárt karokkal.—Basszus Noah, kezdted volna ezzel hogy nem bízol bennem.

—Én bízom benned!-jött felém.

—Nem, kurvára nem bízol bennem, és még el is várod hogy én bízzak benned? Jesszusom Noah.-kezdtem fel alá mászkálni a konyhában.

—Nem várom el, csak kérlek adj egy utolsó esélyt!-fogta meg a kezem.

—Eressz el! Nem akarlak látni, nem akarok felőled hallani, oda mész ahova akarsz, azt csinálsz amit akarsz.-csaptam kezeimet combom oldalához.—Már nem érdekelsz Noah Benson.

—Emily kérlek beszéljük meg.-nyúlt kezeim felé.

—Ha még egyszer hozzám mert érni Noah beléd szúrom a kést, kurvára nem viccelek, és most-indultam el az ajtó felé.—Menny el légyszives!

—Em kérlek.-jött utánam.

—Noah kérlek menj el!-kiabáltam rá, majd kilépett az ajtón és bekúrtam mögötte.

Nem hiszem el hogy megcsalt 3 hónap után. Nem hittem volna hogy valaha is megtörténik ilyen. Közöttünk. Mindegy írok Jamesnek E-mailen, hogy nem fogok menni a héten dolgozni. Rileyval nem szeretnék most beszélni ahogy Marcussal sem. Egyedül szeretnék lenni most, jól esik a magány.

Riley egy keddi napon át jött azzal a mondattal hogy "Ma berugunk csajszi". Régen voltam már szórakozni szóval miért is ne.

—Na jó, csajszi ezt a ruhát kell felvenned!-mutatott Riley egy gyönyörű Vörös miniruhát.

—Ez nem túl kurvás?-kérdeztem a ruhát nézve.

—Szingli vagy nem?Akkor meg tök mindegy az én ruhám se jobb.

Rileyn egy Fekete mini ruha volt. Az alja felemes volt így ahol jobban fent volt a ruha majdnem kilátszott a feneke. Egy Fekete magassarkús szandál volt rajta hozzá pedig egy sima Luis Vuittonos táskát hozott.

—Nézzünk másik ruhát.-léptem a gardróbomba be.

—Hát jóoo ha te mondod.-kezdett bele a ruha keresésbe.

—Ez jó?

—Nem

—Na és ez?

—Nem!

10 perc múlva

—Na figyelj Em, ha ez nem tetszik akkor nem viszelek sehova.-Hozott elém egy ruhát.

—Ez tökéletes.-vettem át tőle a ruhát és mentem átöltözni.

Szintén egy Mini ruhát mutatott de ez piros volt. Tökéletesen tökéletes volt ez a ruha. Derekamnál feljebb húzva a ruhát jobban látszódtak combjaim. Kebleimet pont jól kimutatta. Sminknek egy Luisos rúzst dobtam fel. Sminknek egy sima alapot vittem fel szememnek adtam egy vörös színt és egy fekete tust húztam. Táskának a ruháhozz íllő színben egy Luisosat kaptam kezeimbe. Lábaimra pedig az új piros Versace magassarkúmat húztam fel.

Fürdőböl kilépve megálltam Riley előtt akinek szája tártva maradt.

—Csodás vagy, Noah nagyon rosszat vesztett el.-állt fel az ágyról majd ölelt meg.

—Kérlek, nem akarok róla hallani!-húzódtem el kezei közül.—Na menjünk már vár a sok pia!

—Rendben, akkor indulás!