A Beautiful Lie-Tom Kaulitz

Hol Van

Nem sok időbe telt, míg visszaértünk Roman palotájába. Megpróbáltam elmondani neki, hogy nem menekülök, mert azt hittem, hogy láttam valamit, csak tévedtem, de nem értette meg. Elvonszolt a házhoz, és végigvitt egy folyosón, amelyet még nem fedeztem fel, megállt egy ajtó előtt, és előkapott néhány kulcsot a zsebéből, és kitapogatta őket, mielőtt kiválasztott egyet és betolta a lyukba a kulcsot. Az ajtó kattanva kinyílt, és belökött. Megnyomott egy kapcsolót, és kigyulladt a lámpa, felfedve, mi rejtőzik a sötétben. A szoba jobb sarkában feküdt egy nő feküdt.A hideg kőpadlón egy kis vékony matrachoz egy vödör és egyetlen takaró járt. Halottnak tűnt, de meglepetésemre, amint felgyulladt a lámpa, mocorogni kezdett.

Felnézett az ágyáról, és felvette velünk a szemkontaktust, én lassan hátrébb léptem, megijedtem a halálos kinézetétől, csak bőr és csont volt, nem volt értelme, hogy még él. Roman felém lökött "Nézd meg alaposan." Azt mondta, mielőtt elindult előttem, és odament a lányhoz: "Ez az én lányom, Diamond, rossz lány volt, és megpróbálta leszúrni az egyik ügyfelemet, és kiszökni az ablakon." Letérdelt a lányhoz.

Nyögni és nyögdécselni kezdte a nevét, kinyújtotta a karját, és a tiszta, fényesre csiszolt cipőjéért nyúlt. Undorral hátrált tőle: "Az elmúlt 8 hónapban tele volt heroinnal, csak annyira, hogy függővé tegye a szartól, aztán a drog eltűnik, és elvonásba megy, először elkezd fájni, a tested minden csontja úgy érzi, hogy valakinek a keze körül van, és minden erejével megpróbálja kettétörni. Az izmaid önkéntelenül is rángatózni kezdenek. Ezek az összehúzódások folytatódnak, összehúzódnak és rángatóznak. Nem csak annyi, hogy a tested izmait úgy érzi, hogy össze vannak zúzva, mintha újra és újra megrúgtak volna. De akkor elkezd émelyegni, állandóan hánynod kell. Addig hánysz, amíg nincs minek feljönni. Száraz heverészés. Addig bírod, amíg könnybe lábad a szemed, és nem fáj a torkod, és ha éreznéd a gyomor izmait a visszahúzódás okozta fájdalom közepette, akkor nagyon fájnának a hányáshoz szükséges összehúzódások miatt mindent a gyomrodban.Egyáltalán nincs étvágyad.
Ha ránézel az ételre, akkor szó szerint rosszul leszel a gyomrodban, bár az elvonásod már valósággá tette. Napokig nem leszel éhes."

Teljesen zavartan bámultam rá, hogy játszhatott valakivel így. Könyörögni kezdett neki: "Kérlek... kérlek... add ide... kérlek... heroint." Szavai elfojtottak, ahogy az arca a matracához nyomódott, miközben könyörgött neki.

"Maximum van még néhány napja, és akkor kikerül a nyomorúságból." - mondta lazán, miközben hozzám lépett. Nyilvánvalóan szórakoztatta a reakció, amit kivált belőlem "Most, még mindig el akarsz szökni?"

Ránéztem, teljes undorral a szememben. - Nem. – mondtam egyszerűen, mielőtt elfordultam a szobában lévő összetört lánytól, és kimentem az ajtón.

Roman kilépett az ajtón, és megfordult, hogy bezárja maga mögött az ajtót. Szembe fordult velem, miközben a folyosón a falhoz támaszkodva álltam, és próbáltam összeszedni mindent, aminek az imént láttam. Odalépett hozzám és megragadta a karomat. "Most te jössz velem." – morogta, miközben elkezdett húzni a folyosón.

"Hová megyünk?" – kérdeztem zavartan, miközben mögé botladoztam.

"Látni fogod." Nyugodtan azt mondta: – Nem igazán gondoltad, hogy nem fogom megdorgálni a korábbi viselkedésed miatt? Most halkan felnevetett.

– Várj, ne, kérlek, nem kell, tudom, mire számítsak, többet nem teszem. Könyörögtem neki, miközben figyelmen kívül hagyott, és szorosan a karom köré tartotta a kezét.

Átrontott egy nagy ajtón, amely egy gótikus palotához hasonló helyiségbe nyílt. A szoba sötét karmazsinvörösre volt festve, fekete díszítéssel, sötétszürke szőnyeg és egy nagy viktoriánus ágy került a figyelem középpontjába a több berendezéssel körülvett szobában. Belökött a szobába, bezárta maga mögött az ajtót. Súlyos érzés alakult ki a gyomromban, és rettegtem, mi következik... meg fog erőszakolni. Szorosan megragadott és az ágyra lökött, szoros fogása vörös nyomokat hagyott a karomon.