Te vagy az igazi! [Tom Kaulitz] {Befejezett✅}

27.(Megint kezded?)

Egyszer csak csipog a telóm... Tom üzenetet küldött.

                                    /Üzenet/

Tom: Kihúztad a gyufát!

Loretta: Miért is?😏

Tom: Loretta ne szórakozz!

Loretta: Te kezdted az egészet!

Tom: ???

Loretta: Átjöttél hozzám és majd nem megcsókoltál úgy, hogy elvileg van barátnőd!

Tom: Jól van! Akkor legyen így!

Loretta: Mi?

Tom: Ne aggódj az intervy-n vissza kapod!

Loretta: Már alig várom!😈

Tom: Hidd el nem fogod élvezni!

Loretta: Majd kiderül🤷🏽‍♀️

Tom: Ne hogy a végén bántsd magad!

Loretta: Miattad? Pff... Soha!

Tom: Majd meglátod!

                           /Üzenet vége/

Nem értem Tomot. Mit tervelt ki? És ha igaza van? Ha valami olyan dolog ami nagyon kifog rám hatni? Egy enyhe gyomor görcsöt kaptam ezektől az üzenetektől. - Jól van! Nyugodj meg Loretta! Próbáltam magam nyugtatni. Nem bírtam elaludni ezért kikapcsoltam a TV-t és az ablakhoz mentem csak, hogy Tomot lássam. Megálltam az ablakba és át kukucskáltam. Emmával enyelgett. Csókolóztak és a szokásos dolgok amiket a szerelmes párok szoktak csinálni. Elmentem az ablaktól és vissza feküdtem az ágyba. Úgy gondoltam, hogy felhívom Elizát és elmondom neki a történteket. Két csörgés után fel is vette.

                            /Telefonálás/

Eliza: Szia Hugi!
Loretta: Szia Nővérkém!
Eliza: Miért hívtál?
Loretta: Csak mesélni szeretnék!
Eliza: Ugye nem rólad és Tomról van szó?
Loretta: De...Sajnos.
* 1 óra mesélés után*
Eliza: Én mondtam neked, hogy előbb vagy utóbb lecserél!
Loretta: De akkor is! *Mondom szipogva*
Eliza: Jól van! Nyugodj meg! Ne sírj!
Loretta: Nagyon fáj! Elviselhetetlenül fáj, hogy az az ember akibe mindig is szerelmes voltam 1 év után csak úgy eldob!
Eliza: Loretta! Próbálj megnyugodni! Nekem mennem kell! Jó éjt és ne sírj!
Loretta: Rendben. Szia!

                      /Telefonálás vége/
Megtöröltem a szemem és kifújtam az orrom. A tükör elé álltam és megnéztem kisírt szemeim. Egyszer csak valaki csengetett. Gyorsan lementem az emeletről és ajtót nyitottam. - Már megint mit akarsz zuhogó esőbe? Kérdezem az ajtóban álló Tomot. - Te sírtál? Bele néz a szemembe de én elfordítom a fejem, de ő megfogja és maga felé fordítja. - Hát még mindig nem tudsz elengedni? Kérdezi gúnyosan. - Gyere be most! Parancsolok rá. Bejön én pedig bezárom az ajtót. - Kérlek csak egy dologra válaszolj! Mondom szipogva. Tom csak bólogat. - Még pedig? Kérdezi elém lépve. - Miért nem voltam, és nem is vagyok neked elég? Tom csak mosolyog. - Ez most komoly? Te még mindig itt jársz? Rázza meg nevetve a fejét. - Igen itt! Mer én még mindig szeretlek! Kiabálok rá, de amikor kiejtem a "még mindig szeretlek" szót a kezemet a szám elé rakom. - Basszus ezt nem kellett volna! Mondom magamba. - Hogy mondtad? Lép közelebb Tom én pedig össze húzom magam. Elveszem a számtól a kezem. - Jól hallottad! Nézek bosszúsan a szemébe. Tom a fejét rázva viharozott ki az ajtón. Becsapom utána az ajtót és térdre rogyok. - BASSZA MEG!!! kiáltok fel sírva. Nagy nehezen felmentem a szobámba és ledőltem az ágyba. 3-4 percen belül el is aludtam.