1. rész

46 2 1
                                    


Reggel 6:30 kor keltem, hogy be érjek időben a suliba. Tudtommal ma jön egy új lány és eléggé lázba hozott a dolog, mivel nincs sok velem egy gondolkodású lány. Össze kaptam magam majd le mentem a konyhába. Mmm ez az illat...

-Palacsinta! -léptem be boldogan a konyhába.
-Úgy bizony! Minden hétfő jobb egy kis extrával. -mondta Brenda rám kacsintva.

A szüleim meghaltak még amikor kicsi voltam. Brenda a nagynéném, azaz anyu nővére. Brendának van egy pasija akitől kikészülök. Megjegyzéseket tesz és sokszor perverz.
A lakást ketten fizetjük amióta be töltöttem a 16-ot. Egy drogériában dolgozom és ahhoz képest elég jó a fizu. Miután végeztem a reggelivel a suliba vettem az irányt. A reggeli beszélgetéssel el ment az idő, tehát éppen csak be estem az osztályba szokás szerint.

-Jó reggelt mindenkinek! -köszönt Miss Fregson. -A mai nap, mint azt sokan tudjátok, egy új osztálytársatok fog jönni.

Az ajtón be lépett egy szőke hajú lány. Viszont arra szerintem még Miss Fregson se számított hogy két sráccal jelenik meg.

-Jó napot! -köszönt a lány.

-Üdvözöllek! Kérlek mutatkozz be! -mondta Miss Fregson, majd a lány az osztály felé fordult.

-Sziasztok, Grace Harrison vagyok. Nem rég költöztünk ide. Ők itt a bátyjaim Blake, és Adam Harrison. -mondta Grace. Magabiztos volt. És a két srác sem volt túl fel kapott. Bár..Ha úgy vesszük minden lány folyatta a nyálát rájuk. Grace beszélgetett a tanárnővel a testvérükről, hogy ne legyen félreértés. Ekkor valaki be rontott és a hátsó padba ült.

-Logan..Logan...-mondta Miss Fregson miközben a füzetébe írt valamit. -Ez már a 4. késésed a suliból. A srác csak mosolygott majd az újakra tévedt a figyelme amit Graceék figyelembe vettek.

John Logan a tipikus szívtipró. Csábítja a csajokat, megdugja, és ott hagyja. Bár sok lánynak ennyi pont elég. Grace le ült mellém, míg a testvérei Logan közelébe.

-Szia! Grace vagyok! -mondta mosolyogva.
-Szia! Én meg Kara! -viszonoztam a kedvességet. Sokkal normálisabbnak tűnik mint itt akármelyik lány. Remélem jóba leszünk...
-Esetleg majd körbe mutatnál a suliba? Nem ismerem ezt a területet szóval eléggé el vagyok veszve. -mondta Grace.
-Természetesen! Honnan jöttetek? -kérdeztem.
-Los Angelesből. -mondta mosolyogva.

Grace szemszöge 2 nappal korábban, Los Angelesben.

A vekker csak csörög és csörög. Isten se vesz rá hogy ki nyomjam. Amióta anyámék elváltak minden olyan...Más. Nehezebb. Depizni akarok az ágyamba de a bátyám be csörtet egy tálcával a kezében.

-Jó reggelt hugii! -nyomja ki végre a vekkert, majd elém tette a tálcát.
-Jobbat...-ültem fel, majd a tálcát az ölembe vettem ami tele volt kajával.
-Tudod hamarosan költözünk és szeretném ha minden jó pillanatot fel idéznénk Los Angelessel kapcsolatban. -ült le Adam az ágy szélére.
-Blake? -érdeklődtem a másik testvérem felé.
-Még mindig zavarja a dolog. Haza se jött, telefont nem veszi fel. Szerintem valahol piásan fekszik. -mondta Adam.
-Ahj...Minden olyan lassú és fekete. Mintha mindenki gyászolná a boldogságát. -tömtem a számba egy kis gofrit.
-Figyu Gracie, ez most megrázott minket de apa már ki ment a képből és anya fel lélegzett. Egyél, öltözz és munkára. -adott egy puszit a homlokomra majd ki ment.

Megreggeliztem, fel öltöztem és rendbe szedtem magam. Le mentem a nappaliba, ahol anya és Adam dobozok hegyén álltak.

-Ennyi minden?? -fogtam a fejem.
-Hát igen szívem, de ne aggódj pikk pakk be szórjuk a költöztetőbe. -simította meg anya az arcom.

Büszke vagyok anyára, hogy még most is ilyen kitartó. Tudjuk mindnyájan, hogy mennyire megrázta az, hogy apa megcsalta. De csak értünk úgy tesz mintha már nem is emlékezne.
El telt pár óra mire be pakoltunk mindent a költöztetőbe. Este 10 órakor be toppant Blake, a legidősebb bátyám.

-Te meg hol az istenbe voltál?! -állt elé anya.
-Csak a városba. -gyújtott meg egy cigit Blake.
-Halálra aggódtuk magunkat! -szidta anya.
-Legalább volt mivel le foglalni magatokat. -nézett körbe Blake, majd ki fújta a füstöt, Gracere kacsintott és fel ment a szobájába.

Anya idegesen a szobájába ment. Adammel egymásra néztünk. Majd egy kis beszélgetés és nosztalgia után aludni mentünk.
Reggel korán keltünk. Megkaptuk az üzenetet hogy a költöztető Brooklynba ért. Be ültünk az autóba és el indultunk. Anya mellett ültem, a fiúk hátul. Senki nem szólt út közben a másikhoz. Én nagyrészt zenét hallgattam, a fiúk a tájat nézték. Pár óra múlva oda értünk.
Ki szálltunk és a házra néztünk. Gyönyörű fehér, erkéllyel és a kertben medencével. A lakásban fehér garnitúra. Az első szinten a nappali, konyha, wc és könyvtár. A második szinten fürdőszoba, három hálószoba és az erkély ajtaja. Egy kis nappali rész is volt a második emeleten oda tettük az xboxunkat egy kis kanapéval. Este éjfélre be pakoltunk és elrendezkedtünk. Voltak dobozok, de azt majd anya elpakolja miközben suliba vagyunk.
Vacsora után mindenki aludni ment.
Másnap reggel nagyon nehezen keltem. Fáradtan és megviselten. Össze szedtem magam és elkészültem. A fiúk készek voltak a sulira. Nem volt messze így sétáltunk. Én nézelődtem és Adammel beszélgettem. Blake kapucnival a fején, zsebre tett kézzel kacsintgatott a lányokra, ami tetszett nekik. Végre be értünk és a papírozás után az osztályunkba mentünk.

-Miss Fregson...Ez lesz az. -mondtam a fiúknak majd be nyitottam.

Most

Kara és Grace a suli körbemutatása utána a suli elé mentek. A fiúk már haza mentek szóval ketten voltak. Elköszöntek egymástól, de egy irányba kellett menniük.

-Hol laktok? -kérdezte Kara.
-Mary street 6, miért? -válaszolt Grace.
-Na ne! Én a Mary street 7-be! -mondta Kara.

A lányok boldogak voltak a szomszédságuk miatt. Majd haza mentek mindketten és felkészültek holnapra.

Mocskos titkokWhere stories live. Discover now