Amint beléptem az ajtón, sokkot kaptam. A mentők egy hullazsákban vittek egy személyt. Nagyon megijedtem, azt hittem Félix halt meg, azonban ezután észrevettem, hogy egy rendőrrel beszélget, egy késsel a kezében. A késre már rászáradt a vér, elég régen rajta lehetett már. Aztán megint bepánikoltam, hiszen ha nem Félix, nem is én, akkor biztos Réka halt meg. Viszont ő megjelent Félix mellett. Már megtanult járni, ami azt jelenti, hogy az elmúlt egy hónap alatt nagyon sokat fejlődött. De aztán még jobban nem értettem a szituációt, hiszen akkor vajon ki halhatott meg? Már nem bírtam magammal, így benéztem a hullazsákba.
Ami ezután következett, arra egyáltalán nem számítottam. Ugyanis én feküdtem benne! Hirtelen minden értelmet nyert, hiszen ezért éreztem magamnak könnyebbnek, és tehermentesebbnek, mivel már halott vagyok. Egy dolgot azonban még mindig nem értettem. Hogyan haltam meg? A kérdésre a válasz gyorsan összeállt a fejemben, mivel az emlékképek is visszaszálltak a fejembe. Félixet láttam késsel a kezében, én pedig sírtam, és fogtam a hasamat, ahová a férjem belevágta a kést, mivel még mindig félt, hogy megfertőzöm.
Október 8. Soha nem fogom elfelejteni ezt a dátumot, hiszen akkor haltam meg.
Viszont van egy fontosabb dátum: November 17. Ekkor jöttem rá, hogy halott vagyok.
YOU ARE READING
Tudatlanság
Short StoryMásfél éve egy vírus támadta meg az emberiséget, amely mindent, és mindenkit megváltoztatott. De vajon lehet-e így egy kapcsolatot fenntartani?
