Én édes óriásom!( Befejezett)

Untitled Part 4

Mike megijed, nem tudja megijedt-e tőle vagy csak mivel már józan megbánta, hogy lefeküdt vele! Mivel ilyen sosem történt még vele zavartan ül fel, a párnát az ölébe téve kér bocsánatot, hogy nem akarta és sajnálja. Jess nem érti őt, felülve körbetekeri magát a takaróval, majd Mike hátához érve kérdezi, mit beszél? Mike az érintésétől mégjobban zavarban van, felállva hirtelen fordul meg, mire Jess végig nézve rajta mosolyog, hogy látja valaki nagyon ébren van már! –ekkor néz le Mike is és gyorsan lehajolva teszi maga elé a párnát, majd folytatja, hogy ami az éjjel történt azt sajnálja. ígéri nem fog megismétlődni, csak ne legyen ideges és ne féljen tőle.

Jess nevetve ül feljebb és dől az ágy szélének, majd a takarót megemelve kéri gyorsan bújjon mellé, mert ha valaki belép a végén, akkor bajban lesz, mutat végig rajta. Mike nem érti miért nem kiabál vele, le sem véve róla a tekintetét ül le az ágy szélére. Jess nagy lendülettel fogja meg a vállát és fekteti le maga mellé, a nyakát ölelve kérdezi miket beszélt az imént, mert egy szót sem értett belőle. Mike zavart hangon kérdezi meg, hogy nem ijedt meg tőle, hogy már józan? Jess még mindig a nyakát ölelve takarja be, kéri feküdjön mellé, majd mosolyogva mondja ő nem ijedt meg , ne gondolja csak azért feküdt le vele mert kicsit sokat ivott. csak nem akarta, hogy azt higgye bárkivel lefekszik, akit csak megismer, mert nem olyan lány. Mike összeráncolja a szemöldökét, hogy akkor nem is haragszik rá? Jess nevetve bújik a karjaiba, hogy nem és nem bánta meg, hogy vele töltötte az éjszakát, ez volt élete legjobb éjszakája! Mike néz rá nem is pislogva, mire Jess folytatja, hogy ideje lenne felfogni, hogy nem fél tőle, el kellene már hinnie és bántani sem fogja! Mike bólint, hogy valóban nem fél?

Ezt nem kellett volna kora reggel mondania, főleg nem meztelenül, csókolja meg, majd a takarót a fejükre húzva csókolja forró szenvedéllyel. Már majdnem ebédidő volt mire felkeltek az ágyból. Jess sehol sem találta a pólót amiben aludt, mérgesen dobta a párnát Mikehoz, hogy segítsen neki megkeresni. Mike a két kezét a feje fölé téve néz végig Jessin, akin csak egy kis tűzpiros fehérnemű volt, szerinte nem kell póló, szerinte úgy tökéletes! Jess mérgesen áll meg előtte, látva a szemein a vágyat egy lépést közelebb lépve megnyalja az alsó ajkait, egyre közelebb hajolva hozzá, Mike gyorsan felül mert azt hiszi meg akarja csókolni, de Jess nevetve húzza a takarót a fejére....

– Én nem félek tőled, de neked félned kellene tőlem! – mondja neki.

Mike leveszi a fejéről a takarót és felpattanva öleli át körbetekerve a takaróval, majd felemelve tartja a karjaiban, akár csak egy kis tollpihét.

– Még most sem félsz? – kérdezi tőle. Jess rázza a fejét, a két kezével átöleli a nyakát és gyengéden végig simítja a haját, az arcát, majd a nyakát.

–Mit tudnál tenni velem mondd csak hadnagy?– Mike nevetve ad egy csókot a szájára, hogy majd mindjárt megmutatja! Csókolva végig teszi le és dobja el a takarót, ismét a karjaiba veszi és beviszi a fürdőbe. együtt zuhanyoznak egymás karjaiban, szenvedélyes érintésekkel, szerelmesen megfeledkezve arról, hogy teljesen idegenek.

Az érintések és mozdulatok annyira gyengédek voltak Jessica felé, akár valami törékeny porcelánt tartana, nagyon koncentrált azonban minden pillanatban nehogy elfelejtse az erejét. Amint felöltöztek Jessica mindent tudni akart a szobában lévő tárgyakról, ezért mindent megkérdezett, ámulva figyelte a hadnagyot, amint teljes odaadással mesél.

A buli este jól sikeredett, ezért mindenki aludt még, mikor Mikehoz valaki érkezett. Lea ment nagy boldogan az emeletre szólni. az ajtó azonban kulcsra volt zárva, hangosan kopogva várta meg, amíg Mike kinyitja, elmondta, hogy valaki keresi és már ki is kerülve szaladt Jess mellé, leülve az asztal szélére nézte őt.